Legelés

A mai bejegyzésem átmenetileg (a hó miatt) érvényét vesztette, de tegnap még vígan legeltek kis és nagyobb kecskéink. Azt már írtam, hogy először jön a rügy, a borostyán, az egyebek és a végén a fű.
Ezt most fotókkal is alátámasztom.

Első az aranyeső

Na jó, néha a fű is jöhet

Ágak-bogak

Jé, engem fényképeznek?:-))

Engem is, be be beeee:-))

A "kis" család

Ágak között

Hmmm, borostyán, finom....

Családi piknik a gyepen

Talán mondanom sem kell, hogy mennyire imádnak kint legelészni. A kicsik különösen, össze-vissza ugra-bugrálnak, szaladgálnak, szökdécselnek. Milli 3 gidáját alig tudta visszacsalni az akolba a Zuram.

Milli egyébként példás családanya, gyönyörűen nevelgeti 3 gidáját, addig nem megy legelni, amíg magával nem tudja csalni őket. Szemben Dorkával, aki csuklás nélkül magára hagyta gidáját, és ment ki az akolból legelni. De máskülönben sem nagyon törődik a kicsinyével, maximum megszoptatja, ha az odamegy hozzá. 

Tegnap előtt készült a következő kép a faluról, hazafelé menet:

Egy darabka szivárvány

Jé, ez volt a századik bejegyzésem.:-))