2012. december 24., hétfő

Áldott, békés karácsonyt kívánunk minden kedves olvasónknak...


A Szentestét a megszokott módon a gyerekkel együtt töltjük, még Pécsett (a gyerekek, testvérek miatt). Vacsora után beszélgetés, várakozás, majd az Éjféli Mise. Aztán 1. napján ebéd az egyik testvérnél, másnapján ebéd a másik testvérnél. Közben esténként barátok látogatnak meg minket. Jó érzés, hogy mi vagyunk a "kályha", ahová visszatérnek, akiknél egymással is találkozhatnak.:-))

Aztán 27.-én egy csepp kultúra: végre megnézzük a Gyugyi Zsolnay kiállítást, amire  a nyitás óta készülünk.

Aztán irány Dada: festés, mázolás (ami belefér:-)), és ott szilveszterezünk, barátokkal.



 Áldott karácsonyi ünnepeket!

2012. december 23., vasárnap

Haladunk...


Pénteken, szombaton lent voltunk egy rövid időre Dadán. Drágám villanyt szerelt, én a képeknek, karnisnak jelöltem fel a helyét a vendégház részen. No meg mértem ezerrel a leendő konyhához.

Pár kép a készülő nappali, konyha, étkezőnkről:

A gyönyörű gerenda

Ez az étkezőablak (kicsit sötét a kép)

A leendő konyha

Egy fal még vissza van (azóta elkészült)

A nappali és a hálószoba ajtó

Összkép:-))



Mire legközelebb megyünk, készen lesz a glettelés. És már festhetünk is.:-))

2012. december 20., csütörtök

Lesz megoldás,

úgy tűnik a cserépkályhára. Ma reggel ígéretet kaptunk arra, hogy január 5.-én, szombaton elviszik.:-))
Jobb lett volna a két ünnep között, de akkor úgy lesz, hogy a két ünnep között és január 1. hetében kifestünk mindent, kivéve azt az egy szobát. Szombaton elviszik a kályhát, vasárnapra megpróbáljuk kijavítani a falat, és a következő héten azt a szobát is kifestjük. Aztán jöhet a parkettás.:-))
A férjemnek sajnos el kell utaznia január 18.-án egy munka miatt 2 hétre külföldre. Addig kész lesz a parkettás, és mikor a Drágám hazaér, már költözhetünk  is.:-)) (Addigra össze kell pakolnom.)

Ja, és ma este Al Di Meola koncert!:-)) (A Jézuska jóvoltából.:-))

2012. december 17., hétfő

Áttörés


A szó szoros és átvitt értelmében is.
Áttörés, mert eladtuk a házat. Illetve azt már tudtuk, hogy eladtuk, de most lett 100 %, mert a vevőnknek adminisztrációs teendői voltak, és most sikerült elrendezni! (Ezért is nem írtam le előbb, mert ugye annak bizonyos a medvének, előre...:-))
Szóval akkor most villámgyorsan költöznünk kell. Ez a villámgyors január vége, február legeleje.:-))
A szó szoros értelmében pedig azért, mert megérkezett a kőműves és áttörte a falat a nappali és a konyha-étkezőnk között, jelentősen megnövelve ezzel a teret. Ma bekerültek a tartógerendák, utána kijavítja a falat és eltünteti a rusztikus, (szép, de egyáltalán nem praktikus) rücskös felületet az étkező, konyha és előszoba faláról.

Íme az áttörés:-))


Jól megnőtt a tér

Ez itten a konyha romja(i)


Ez meg itten a konyha hűlt (kb. 6 C fokos) helye:-))

Azok a bizonyos gerendák



Úgyhogy, ha minden igaz, akkor a két ünnep között már festhetünk is. Utána jön a parkettás, kijavítja hajópadlót, lakkozza. Utána betonfestékkel lefestjük a konyha-étkező, előszoba Barmac aljzatát, mert a pult és a bútorok helyén más színű.
Aztán pakolás Pécsett és költözés! Hurrrráááá!!!
Már csak egy bökkenő van, egy hajszál, ami megakaszthatja a költözés gépezetét: az előző tulajdonosok cserépkályhája még mindig ott áll a leendő hálószobánkban és várja, hogy elbontsák és elvigyék, ahogy azt előre kikötötték. Addig pedig nem lehet kijavítani (a cserépkályha helyét) és festeni a falat abban a szobában, nem lehet kijavítani (a cserépkályha alapjának helyét ki kell pótolni), lakkozni a hajópadlót.:-((
Mert, ha minden kész, akkor az nem létezik, hogy valaki a frissen festett házban szétbont (rettenetes porral, szálló korommal) egy cserépkályhát és végig cipeli a kész házon.:-((  Ugye nem?!:-(( És minden kész, csak egyetlen egy szobában kell előröl kezdeni az egész tortúrát: festést, padlózást, csiszolást, lakkozást, és összekenni újra az egész házat? Újra odarendelni mindenkit? Ugye nem?!:-((

2012. december 11., kedd

"Tél tábornok"


Szombat délelőtt a szokásos éves szalámi, kolbász töltéssel foglalatoskodott a Drágám (jövőre már igazi disznóvágás lesz Dadán) , így aztán csak délután tudtunk indulni Dadára. Nem tudom, figyeltétek-e a híreket: Dél-Dunántúlra piros jelzés volt érvényben, hófúvás, hóátfúvások voltak mindenfelé Baranya, Somogy, Zala és Tolna megyében. Budapesti barátnőm fellélegzett, amikor felvettem a vonalas telefont, hogy "de jó, hogy nem indultatok el! Alsó csíkon megy, hogy milyen ítéletidő van Baranyában, és, hogy senki ne induljon el, akinek nem muszáj!"-mondta. No, nekünk muszáj, úgyhogy ha a Zsolt hazaért, indulunk- válaszoltam. És különben is, mi az az "alsó csíkon megy"? Kiderült, hogy a tv csatornákon, az adás alatt folyamatosan kiírják a figyelmeztetést. Muszáj volt mennünk, mert nincs fagyálló a fűtésünkben és - 12 fokot jeleztek a hétre, nem hagyhatjuk, hogy szétfagyjon a rendszer.
Úgyhogy 2 óra körül irány a Tesco (ott nem volt), majd a Praktiker, ahonnan az utolsó hóláncot hoztuk el. Bepakoltunk meleg ruhát, élelmet, hólapátot, vizet, teletankoltunk, aztán irány Dada! Kb. 2 óra alatt értünk le, különösebb gond nélkül. Nem mondom, volt ahol 50-nel tudtunk menni. Egyedül a szélvédőre fagyott hó okozott gondot, ami miatt néha meg kellett állnunk, lekaparni. A 14%-oson (már Dada előtt pár méterrel) egyszer megtorpantunk, de az út mellé készített homok és a nyers izomerő segített. Büszke voltam magamra, a domb utolsó 15 méterén én toltam fel a több, mint egy tonnás Berlingót. De odaértünk!:-))
Mindenkit felhívtunk, aki aggódott értünk, aztán áthívtuk a Katáékat megünnepelni szerencsés odaérkezésünket egy kis friss sültkolbásszal, forraltborral. Amíg sült a kolbász és vártuk a vendégeket, felkerültek a vendégház konyhájának felső szekrényei a falra.

Vasárnap aztán kisütött a nap, bepakoltam a konyhaszekrénybe végre (vége a dobozokból főzésnek, tálalásnak, hurrááááá!:-)).

Alakul a vendégház konyhája.
Még hiányzik az oldaldekor, a mosogató még nincs bekötve, meg valami  "hátfal" is kéne.
A béka nem marad, csak vicc.:-))

Alakul a vendégház hálószobája is.


Még hiányzik kép a falról, no meg könyvespolc is lesz, könyvekkel, hogy a  vendégek olvashassanak, ha kedvük tartja

A vendégek szekrénye


Gyönyörködtünk a csodás, havas tájban, készítettünk pár fotót.
Még korán, amikor a nap még csak erőlködött, hogy áttörje a felhőket

Ez nem kutya-, hanem rókanyom

A szokásos "fafotó"

Hajrá napocska!:-)


És lám, győzött a fény!

"Befújta az utat a hó..." (Ahogy a nóta mondja.:-))

Kicsit "behavazódtunk":-))

A tölgy nem hagyta el a leveleit


A csipkebogyó üde színfolt a nagy fehérségban

A legelőt jól "átfésülte" a szél


Most nem kívánkozott senki a diófa alá ülni:-))


 Drágám kiszedte az áthelyezendő villanyvezetékeket a falból, fagyállót töltött a fűtési rendszerbe. Kicsit még pakolgattunk, aztán indultunk vissza Pécsre.


2012. december 10., hétfő

Megkésett adventi készülődés...


Mint mutattam,  került az időszűke ellenére is advent "koszorú" és kopogtató is a múlt héten, de az azért nem az igazi.

Barátnőmmel már több, mint 10 éves  az a hagyomány, hogy adventre egy közös koszorú-kopogtató készítéssel (forraltborozással kiegészítve) készülünk. Az idei a második alkalom, hogy ez nem advent előtt, hanem 2. hetében történik, de annyi baj legyen! (A másik hagyományunk a közös nagyszombati tojásfestés.) Megbeszéltük, hogy ezekhez ragaszkodni fogunk ezután is, minden évben így lesz.

A rengeteg hozzávaló

Szerény "művem" (még mindig az egyszerűség és természetesség jegyében)

Pirikét is kifárasztotta az "alkotás"
Vagy lehet, hogy fészket rakott?:-))

Barátosném kopogtatója

2012. december 6., csütörtök

Pirike a "pH csoda"


Pirike nem nagy tejivó, sőt. egyáltalán nem issza. (Talán tejcukorérzékeny.:-)) Vizet sem iszik. Száraz tápot nem kap, úgy tűnik elég neki, ami a konzervjéből, illetve a házi maradékokból belejut. Szóval vizet nem. (Pedig mindig oda van készítve neki egy tálkába.) Azt viszont már többször láttam, hogy fürdés után a zuhanytálcából vagy a kádból nyalogatja az ottmaradt szappanos vizet. Egyik este kérdeztem a Zuramat (aki már félig aludt), hogy látta-e már, hogy Pirike issza a szappanos vizet. És vajon miért csinálja? Drágám, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne, lazán válaszolta: lúgosít.
Ja, az más!:-))

A kádban
Mi itt a gond, kérem?:-))

2012. december 4., kedd

Itt a tél...


Végre időben értünk le a befűtéshez! Kivételesen (mivel egész múlt héten jó idő volt és pont akkor jött a hidegfront) bent volt melegebb, mint kint. Szóval 3-4 óra felé tudtunk befűteni, így kellemes volt bent hamar. Először helyére raktuk a vendégház konyhaszekrény alsó darabjait, rátettük a pultot, beállítottuk a kishűtőt, hogy reggel kényelmesen tudjunk reggelizni, ne kelljen a fűtetlen keleti szárnyba szaladgálni mindenért. (Hát  a teljes gondtalan reggeli nem jött be, mert elfelejtettem tejet venni, meg elromlott a kávéfőző, így meg kellett várni a mobilboltot, hogy vehessünk tejet és nescafét. Ennyit arról, hogy "ember tervez...":-)) Aztán kimostam a szekrényt, amit kedden leszállítottak (Végre szekrényben vannak a ruháink és nem csak szanaszét, polcokon!:-)).
Másnap reggel azzal az elhatározással ébredtem, hogy elég volt a káoszból, rendet kell tennünk a pajtában és az istállóban, hogy végre elférjenek a további érkező dolgaink és, hogy végre megtaláljuk, amit éppen keresünk. Na erre elment az egész délelőtt.
A pajtából már a múltkor kihordtuk a régi szénát, felszedtem az elkorhadt raklapokat, amin eddig volt, és kicseréltem jókkal. Aztán az ajtóból elpakoltuk lassan be hátra (fontossági sorrendben) a dolgokat (leghátul a felújításra váró kredenc, a nyári gumik, deszkák, polcok, stb.), úgyhogy most minden átlátható és elérhető. Egy darabig.:-))
Aztán az istálló következett. Az előző tulajdonos otthagyott egy csomó dolgot, amiért később jön (vajon mikor, ha nyáron a jó időben nem tette?:-)), sajnos minden sarokban valamit, úgyhogy állandóan kerülgetni kell a holmijait (azokat nem hordjuk át). Most sikerült pár dolgot átvinni a pajtába, úgyhogy lett annyi hely, hogy a műhelyasztal odaférjen, amit majd most hétvégén viszünk le. Meg annyi, hogy a bejárat szabad, és lassan mindenhez hozzá lehet férni.
Gyönyörű időnk volt a pakoláshoz, a fényképezéshez is az lett volna, de persze a pakolás hevében az elmaradt.
Délután folytattam a levelek összegyűjtését. Szerencsénk volt, Katáék átjöttek, hogy tudnánk-e lombot adni a komposztjukba, így a diófa levélen kívül minden avartól megszabadultunk.:-))
Késő délután folytattuk a vendégszárny konyhájának pultszabását, sajnos a faliszekrények nem kerültek fel, mert nem volt megfelelő kampó a falra szerelésükhöz, így ez átcsúszott a következő hétvégére. Viszont összeraktuk a másik "vendégágyat", bekerült végre a tv állvány a helyére, és rá egy-két dolog. Szóval lassan "összeáll" a vendégháló.

Vasárnap havas eső nyomaira ébredtünk.
Havas szélvédő


Ez már a téli táj

A ködös Zselic



Az eddigi enyhe idő kicsit megtréfálta a növényeket, elég sok közöttük a rügyes

Egy-két virágot is találni még a legelőn


Ez a százszorszép szombaton még virágzott, csak akkor elfelejtettem lefényképezni


Felkerült a csillár, összeszedtem a maradék diófaleveleket, Drágám pedig nekiállt felderíteni a keleti szárny villanyvezetékeit, a falbontás miatt át kell szerelni ott a villanyt. Kimostam a konyhaszekrényeket, hogy, ha végre felkerülnek a falra, akkor már csak bele kelljen pakolni. Ja és a régi zöld (az előző tulaj által ott hagyott" kredenc) kikerült az istállóba, szerszámos szekrénynek, hogy Kedvesem végre megtalálja a szerszámait, anyagait, ne különböző dobozokban kelljen turkálni.
Advent révén azért csak kellett az ajtónkra kopogtatót készítenem, és egy adventi koszorút, azokból az anyagokból, amiket hevenyészve össze tudtam szedni.

Hát ilyen lett a dadai kopogtató
Ilyen egyszerűt talán még sohasem csináltam. Letisztult.:-))
Ez pedig az adventi "koszorú", a hagyományos adventi gyertyák (3 lila és 1 rózsaszín) dadai mohára ültetve, szalaggal átkötve


Pécsre menet először havas esőben, majd sűrű hóesésben autóztunk. December apó megrázta a szakállát...