2013. június 28., péntek

Kész az akol...


Na jó, csak nyári szállásnak, a téliesítés még visszavan. A mostaninál télen azért zártabb lesz, újabb raklapfedlapok kerülnek rá, hogy a kecskék hótól, széltől védve legyenek.
A következő képek csak fázisfotók (nagylányom fotózott), a végeredményt ma fogja lefényképezni.

Itt még hiányzik néhány lemez


Itt még az oldalfal sincs meg

A hátoldal már kész

Alulról
Hát, nem lett kicsi, kb. 140 négyzetméter. Lesz benne hely takarmánynak, szénának, stb. Még akár további teheneknek is.:-))

Apropó tehenek! Nagyban gyártom a finomabbnál finomabb tejtermékeket. Ha ettetek már finomat...
A házi túró íze, a vajé, a tejfölé! Hihetetlen. Tudom, tudom: öndícséret büdös.:-)) De ez az igazság. Amúgy nem az én érdemem, hanem a tehénkéinké.

Tejföl

Vaj
Mondtam a Zuramnak, hogy ezzel  vajjal nem merek majd kimenni a piacra, nem mossa le rólam senki, hogy színezem a vajat. Hát ki fogja nekem kérem elhinni, hogy ez tényleg eredetileg ilyen?!:-))

Készülnek kecsketejből is termékek, egyelőre azok is magunknak, barátainknak. A Zuram már elindult az őstermelővé válás rögös útján, reméljük a Munkaügyi Központ segítségével. Mert eztet mostan támogatják kérem, bizony ám!:-)) Amúgy el is kél a segítség, mert amúgy olyan (köz)terhek vannak egy kezdő őstermelő vállán, amiket LEHETETLEN kitermelni.

De jöjjenek a sajtok és a túró (na az valami isteni) kecsketejből:

Natúr


Kecsketúró

Paprikás

Kapros
 
Medvehagymás

Szintén

Színesborsos

"Össztánc"



 Néhány fotó a Pirike rajongók táborának. (Csendben jegyzem meg, hogy Pirikénk "megesett", bizony, bizony: leányanya lesz.:-)) (Állítólag házasságot ígért neki az a csalfa..-)) Szóval, nemsokára lesznek kiscicáink, ha valakit érdekelnének.:-)) A kismama jól van, néha ugyan kiván egy kis epret, de tejjel is beéri. Csak az a pejnahajder híná fel már, ahogy ígérte....

Csendespihenő


Húúúúú, de laza!:-))



Van új kis jövevényünk: Csinos. Mi neveztük el, mivel elfelejtettük megkérdezni, hogy hívják. Ajándékba kaptuk egy falubeli családtól, akiknek egyedüli gidája lévén sok törődést igényelt (volna), amit a tehenük a maguk módján adott meg a kisgidának. Az állandó öklelést nem bírta már nézni a család, végül úgy döntöttek, hogy örökbe adják. Hát így került hozzánk. Talán a legszelídebb kiskecskénk, látszik, hogy "egyke" volt, aranyos, állandóan bújna az emberhez. Borzasztó kíváncsi, még a házba is megpróbált bejutni, hogy körülnézhessen.:-)) Eddig ezzel egyik sem próbálkozott.

Ő Csinos


Ugye, hogy az?:-))




Virágzik a liliom


Aki a virágot szereti, rossz kecske nem lehet

 Szegény Csipszünket baleset érte a múlt pénteken. A szomszéd Zsöme megtanította, hogy az autókergetés a legjobb játék a világon. Itt nagyon kevés autó jár, de azért elő, előfordulnak. Egy zöld terepjáró jött, lépésben ment, mert látta a kergető kutyákat, szegény Csipszünk mégis valahogy alákerült. Péntek este honnan szerezzen a kutya gazdája állatorvost. Ráadásul kocsink se volt, elvitte a Jani (az építő). Végül megint DrágajóLajosunk sietett a segítségünkre, a húga ajánlott egy kaposvári orvost. Kijött, megnézte, megtapogatta, remélte, hogy nem törött el a lába, nem mondta, hogy most azonnal méregdrága ultrahangra kell vinni, mondta, hogy figyeljük, és ha pár nap múlva terheli, akkor nincs eltörve. Ott helyben összvarrta a diófa alatt, adott antibiotikumot. Javasolta: algopyrint tablettában adjunk, ne drága injekcióban, ráadásul nagyon csíp is. Hálálkodtunk, hogy kijött, mire ő: jó pénzért.:-)) Aztán amikor fizetésre került a sor, azt mondta: hát mennyit kérjen ő most, hogy már ilyen jól összebarátkoztunk. Egy nagyon szerény összeget kért, nem tudom, hogy a benzin és az antibiotikum kijönne-e belőle.:-))

2013. június 19., szerda

Mostanában nem volt időm


a bejegyzésre, pedig folyamatosan zajlanak nálunk az események. Készül az akol, sőt, már csak a tető héjazat felrakása van vissza.




A kisnyulak szépen cseperednek, már kinyílt a szemük.

Ez még a születésük után készült

Csoportkép


Egy nyúlfarknyi...

A vigyázó anyai szem

Ugye milyen aranyosak?:-))



Elpilledve

 
 

Másfél hete, amikor a nagy felhőszakadások voltak, kénytelenek voltunk bemenekíteni tehénkéinket. Igen ám, de az istálló jobban hasonlított egy raktárhoz, mint állati szálláshelyhez. Nosza, gyors rendezkedés, helycsinálás, oszt' jöhetnek a jószágok. A teljes felújítás még vissza van, de már legalább, ha rossz idő van, akkor is biztos helyen tudhatjuk őket.

Ez lesz itt a hely

Marika néni munkában

Dolly


Léda

Dolly és jómagam



"Pipálnak" a hegyek eső után

 
 Amúgy napközben a tehenek a Jani (építőmesterünk) telkén vannak, ahol az állati fűnyírógép funkcióját látják el. Ő nem használja a házát, el szeretné adni. 1 hektáros telek, szép és nagy ház. Ha valakit érdekel, innen leolvashatja a telefonszámot.
 
Íme

Kis kút, kerekes kút...

"Fűnyírásban"


A ház a telek végéről


A Zsolt éppen vizet visz nekik

 
Közben készül a tetőtéri fürdőszoba. A hétvégén amúgy nagy vendégség volt nálunk, a Drágám volt kollégái jártak itt. Most tartották a "búcsúbulit".:-)) Kecskepörkölt volt ebédre, vacsorára grilleztek.

A faluban éppen akkor májusfa kitáncolás  volt, fiatal plébánosunk szervezésében (a közösségi májusfa állítás is az ő ötlete volt, egyféle közösség összekovácsolási céllal), így nagylányunkkal mi odalátogattunk, és mivel sütni nem volt időm, mivel sajtot gyártottam, ezért mi sajtot vittünk kóstolni a falubelieknek. Volt zene, mindenki vitt valamit: sütit, bort, űdítőt. Tíz óra felé ki is táncoltuk azt a bizonyos májusfát. Amúgy  mulatság késő éjszakáig tartott.

Napjaink elég zsúfoltan telnek, sok munkával. reggel 6, fél 7 felé kelünk, reggeli, kávé. Fél nyolcra jön Marika néni fejni, utána mennek a tehenek legelni. Ez után jön a kecskefejés. Aztán tejszűrés, mosogatás, majd egyikünk leviszi a kecskéket legelni. Ebéd után sajtkészítés, vagy túró, vagy tejföl "gyártás", vagy vajköpülés. Aztán persze megint mosogatás. (Nem gondoltam volna, hogy a sajtkészítés legnagyobbrészben mosogatásból áll.:-)) Mire az kész, lassan megint lehet fejni. Este először a kecskéket fejjük. Utána fejőgép mosogatás (upssz, az reggel is van, elfelejtettem:-)), csak hogy nehogy kijöjjek a mosogatási gyakorlatból.:-)), aztán jön a Marika néni (még mindig nem jó tehénfejőgépünk), megint tejszűrés, mosogatás. Elpakolás kint, virág és palánta locsolás (mikor lesz időm és helyem elültetni őket??). Olyan 9 és 10 körül jutunk vacsorához. És ebbe a napba kell minden egyébnek beleférni: takarítás, főzés, mosás, teregetés, ügyintézés, nagybevásárlás (az apróbb dolgokat a mozgóboltból vesszük meg), az építési munkálatok folytatása, blogbejegyzés írása (ezt pl. 3.-ra tudom majd befejezni:-)), e-mailek olvasása, stb..:-)) Szóval van dolog.

Marika néniről pár szó: Marika néni jelenség. Mindig vidám, jön serényen, folyamatosan mesél valamit,ez olyan, mint valamiféle szabad asszociációs játék: elkezdi a szomszéd Annus néni reggeli látogatásánál, és valahol a Somogyi újság halálozási rovatánál fejezi be. Mindezt ízes, somogyi tájszólással, számunkra ismeretlen kifejezésekkel, jó humorral, vidáman. Szeretjük hallgatni. Az állatokat imádja, fajtól függetlenül drága kiskutyáimnak vagy szuszikáimnak hívja őket. Rengeteget tud a tehenekről, a túró, tejföl készítésről, a kertészkedésről. Nagyon sokat dolgozik még ma is. Szénát forgat, hord be, kertet művel, állatokat tart (neki is volt tehene, az ősszel adta el). Jelenség. Remélem még sokáig élvezhetjük a társaságát.