2022. május 5., csütörtök

Egy újabb legenda vége

 

Mármint azé a legendáé, hogy a shropshire bárányok nem eszik a gyümölcsfákat. De! De! De! Esznek azok mindent! Friss gyümölcsfa hajtást, ágat, bokrot. Úgyhogy el is adtuk őket villámgyorsan egy fenyőcsemetekert tulajdonosnak, amíg még volt néhány élő fiatal gyümölcsfánk. (Mi is fenyőfástól vettük őket, azt tényleg nem tudja megenni.)

Azért szépek és aranyosak voltak


Ezzel el is kezdtem az állatállományt illető beszámolóm pótlását. Körülbelül egy éves elmaradásban vagyok. Kicsit szégyellem magam.😢

Született kis csődörcsikónk tavaly áprilisban.

Ő itt Nádor

Novemberben vették meg, 7 hónaposan. Nagyon jó helyre került.

Született kisbocink tavaly májusban. 

Pipacs

Őt is, anyukáját is kénytelenek voltunk eladni a nyár folyamán. 😢

De félre bánat, félre bú! Megint van két tehenünk, Barack és Szilva!

Ők pályázati megfontolásból kerültek megvételre, a pályázati jogosultsághoz el kellett érni egy bizonyos üzemméretet. A beadáson, hiánypótláson túl vagyunk, várjuk az eredményt. Az új teheneket a kézhezszokás, megbarátkozás miatt istállóban kell tartani egy bizonyos ideig, hogy szokják az új helyet és a gazdájukat. Ez idén kicsi elhúzódott, de végre a múlt héten ki tudtuk őket hajtani a legelőre. Volt öröm, boldogság!




És, ha már az örömnél tartunk: megszületet Csilla új csikója, Fülöp, május első napján, azaz anyáknapján, Fülöp napján.



Anya és csikója jól vannak.

És a jó híreknek még nincs vége! Barack tehenünk borja is megszülethet bármelyik pillanatban. Ami nemcsak egy aranyos, új állatot jelent, hanem tejtermékeket! Végre megint önellátóak leszünk tejből, vajból, sajtból, túróból, tejfölből.





2021. november 9., kedd

Hol is tartottam?


Talán ilyen sokáig még nem voltam adós a folytatással, mint most. Szerencsére igen sűrű nyarunk volt, rengeteg munkával, rengeteg kedves vendéggel, nagyon kevés írásra fordítható idővel. 

Szóval tényleg, hol is tartottam? Nem, inkább megmutatom hol is tartunk most. 

Hangulatos esti kép az új épületről

Az épület nevet és cégért is kapott, mindkettő a vejünket, Ádámot dícséri



Ilyen nappal (bocsánat a cefréshordókért)

Elkészült!!! Ugye milyen hihetetlen! Kevesebb, mint 10 hónap alatt! Nagyon sok pénzből, még több kétkezi munkából, rengeteg önzetlen baráti segítségből! (És talán a legfontosabb, hogy elfogadták a pályázat záróbeszámolóját.😀)
Tehát elkészült az "Odvasfa"nevű közösségi terünk, ahol 15 fő kényelmesen elfér télen-nyáron. Ahol reggelit és vacsorát szolgálunk fel a vendégeinknek. Ahol a kemencés étkeinket el tudják fogyasztani. Ahol az együtt érkező nagyobb létszámú családok, baráti társaságok együtt is tudnak főzni, étkezni, beszélgetni, iszogatni. Ahol akár táncos mulatság is kerekedhet, ahogyan ősszel már volt erre példa. (Hogy az mekkora buli volt!)
A konyhája teljesen felszerelt: nagy hűtő, gáztűzhely, mosogatógép, automata kávéfőző, sparhelt. A konyhai gépek is mind másodkézből valók. Hja kérem, nekünk elveink vannak.:-)

Itt sok minden régi


                      
A padok, asztalok kivételek, azok újak



Télen ez a remek sparhelt fűti be a teret


Természetesen fel is avattuk annak rendje és módja szerint, igaz csak a szezon végén, novemberben. Meghívtunk mindenkit, aki segített a megvalósításban. (Nem voltunk kevesen.) Így akartuk megköszönni barátainknak az önzetlenségüket. 

Pillanatkép a teljesség igénye nélkül


Kellett is a vacsora ennyi embernek


Hogy milyen terveink vannak még vele? Lesz itt falusi disznóvágás, tejtermékkészítő "tanfolyam" (műhely), befőzés, baráti filmklub, talán még újra színházi játék is.

És, hogy miért lett "Odvasfa"? A Zuram az idő múlásával egyre rosszabul viseli a bürokráciát. Már a napelemes pályázatnál is majdnem bedobta a törölközőt, de ennél pályázatnál már végképp kiakadt. Közben a turizmust sújtó felesleges(nek tűnő) adminisztrációs terhek is borzolták a kedélyeit: Vendégem internetes alkalmazás kötelező használata, okmányolvasó. (Lássuk be, nem nagyon életszerű egy falusi vendégháznál az okmányolvasó, szoftver használat. Nálunk net sincs, ha kiadós eső vagy havazás van. Ennyire vidéken, külterületen az internetszolgáltatás nem éppen 21. századi. Sajnos ez Budapestről nem látszik.) Szóval ezek mind rám maradtak.:-) Sőt, többször azzal "fenyegetőzött, hogy keres egy odvas fát az erdőben és beköltözik. Ő köszöni szépen, nem kér a 21. századból. Őt ne fárasszák felesleges, idegölő, teljesen hiábavalónak tűnő kötelezetségekkel, neki ne nehezítsék az életét tőle teljesen idegen terhekkel. Ő legeltetni szeret, etetni, fejni, sajtot készíteni, vendégekkel beszélgetni, ahogy azt falun szokták. Aztán, ahogy készült a házikó, egyre többet beszélgették Ádámmal, hogy ott akár lakni is lehetne, egy régi, egyszerű életet élni. Úgyhogy Ádám mondta neki, hogy költözzenek ki, ha tele lesz a hátizsákuk a 21. századdal, legyen az az "ODVAS FA", a menedék a modernitás elöl. 
Hát így lett "OdvasFa".





2021. április 18., vasárnap

Gyarapodunk...

 

Pillanatkép a jelenlegi állásról a felújítást illetően

Mint minden tavasszal, így idén is sorra érkeznek a kis jövevények. 


Az iker gidák után jöttek a shropshire bárányok, két lány és egy, velük nem rokon kis kos. A fajtájukról annyit érdemes tudni, hogy igazi fűnyírók, és itt a hangsúly a füvőn van, hiszen nem esznek fiatal hajtásokat a fákról, bokrokról, kizárólag füvet legelnek. Szóval bio fűnyírók, tovább csökkentve a Szarkafészek karbon lábnyomát, ami  fontos szempont. Nem mondom, nem kis befektetés, fűnyírót olcsóbban vehettünk volna, de nekünk fontos a természetes megoldás. A nevük: Bodza, Barka és Bendegúz.


Egyelőre még a karámban laknak, amíg nem készül el a villanypásztorozás.


Azt el is felejtettem elmesélni, hogy szert tettünk még a télen 8 fürjre is, a következőképpen: Attila barátunk telefonbeszélgetés közben, csak úgy, megkérdezte, hogy vannak-e fürjeink. A nemleges válasz után közölte: "Jó, akkor hozok Nektek." Nem várt semmilyen belegyezést, csak hozta őket. Róluk nem készült semmilen fotó, nem túl fotogének az istálló félhomályában, így csak a "hozadékukat" tudom mutatni. 

Ezekből füstölt-pácolt fürjtojás lesz, egy nagyobb mennyiség összegyűjtése után.
.
Lassan kelnek a tojások a keltetőben és Csilla lovunk is mindenórás. 
A fekete kecskénk 3 napja ellett, de sajnos a kicsivel valami gond van. 3 óránként cumisüvegből etetjük az anyja tejével, mert önállóan nem képes enni. A születése után szopott egy keveset, de aztán már nem ment neki. Kapott szelént, hátha annak hiánya okozza a gyengeséget, de egyelőre nem segített, egyre gyengébb. 1-2 napon belül eldől, hogy meg tud-e maradni. 

A születése után ilyen kis élénk volt


Most már csak fekszik....

Mindig nagyon megvisel bennünket egy kis jószág elvesztése... Még reménykedünk.

Új szerzemény, szintén a környezettudatosság jegyében:

Az új munkaeszközünk

Igen, ez a kocsi az új segítség a tanyán a szállításban. Ezzel fogjuk a legelőre hordani a trágyát, haza hozni a  tűzelőfát, ha a környéken sikerül venni, elhordani a lehullott leveleket, kaszált füvet hozni az állatoknak, szénát hordani. Hogy miért ezt az elavultnak tűnő megoldást választottuk? Egyrészt traktort venni, anyagi okok miatt esélyünk sincs, másrészt van lovunk, így semmi akadálya, hogy megdolgozzon a betevő szénáért, például azzal, hogy hazahúzza magának. Mindenki jól jár. A környezet is, mert kíméljük.😊 

És akkor nézzük hol is tart a felújítás!? 

Alakul, ugye?

Folyik a meszelés




Érkeznek az asztalok

Ugye milyen gyönyörű? Egy asztalos barátunk készíti az asztalokat és padokat.
Még nincs kezelve, az ránk vár. 
.
A lambériát már lefestettük, ma befejezzük a meszelést, holnap mehet a lambéria felrakása.

2021. március 22., hétfő

Készülünk

Hogy mire? 

Hogy az idén is lesz szezonunk, lesznek kipihent, elégedett vendégeink, akik azzal mennek el, ahogyan már sokan: "ide még vissza kell jönnünk". 

Készülünk arra is, hogy az idén is lesznek finom sajtjaink, túrónk, tejfőlünk, hiszen nemsokára ellik Julcsa, már nagyon várjuk a kisborjút. És persze a kecskesajtra is várunk, mert bár az egyik kecskénk már megellett, de lyenkor még a gidáké a tej.

Készülünk arra, hogy végre elkészüljön a korcsma, a "Fogadó az odvas fához", és ne kelljen folyamatosan rohanni, építkezni, iparost várni. 

Itt tartunk most:

Az építési törmelék, eszközpark még elszállításra vár

Amúgy nagy örömmel jelentem, hogy elment az utolsó mestermber is, a többi már a mi dolgunk. Hogy mi? Javítgatni a vakolást, csiszolni a cementlapot, fugázni, kimeszelni, az ablakokat, ajtókat csiszolni, festeni, lambériázni, a lambériát lazúrozni, konyhapultot építeni, azt cementlappal burkolni, a konyhapultra függönyt varrni, berendezni, dísziteni. 

Lássunk néhány fázisfotót az eddig elkészült munkákról:


Drágám a kőműves, egy elmaradt tűzfalat falaz fel éppen

A fele már megvan

Készül a kemence fedése

El is készült

Még kicsit rumlis a terület

Ami talán a legszebb lesz az egész épületben, az a járólap. Barátainktól hoztuk el a kicsit mohás, kicsit kopott, kicsit betonos cementlapot, amit Ádámunk szorgos munkával tisztított meg. Lerakás után pedig a Zuram csiszolt fel, és fugázás után polírozza majd.

Várja szépülése utolsó fázisait

Ahogy haladunk, mutatom majd a fotókat. A szokásos elmaradással, természetesen.😀

És várjuk még a fekete kecskénk ellését, remélve, hogy végre gödölyénk is születik.

Idomítom a kecskéket:))





2020. december 13., vasárnap

Mármegint....

Minden fogadkozás és óvintézkedés dacára, már megint kiskutyáknak kell keresnünk örökbefogadókat. Pedig mi tényleg. Meg mindent. Meg vigyáztunk rá. Meg, hát hogyan???

Szóval, elmesélem, hogy hogy is történhetett. (Mert persze biztosan nem tudhatjuk, mert mi tényleg mindent megtettünk ennek elkerülésére. Igazából már  ivartalaníttatni akartuk, amikor beütött a krach. Ja nem, hanem a Csipsz.:-)) Na mindegy: a Tücsök el kezdett tüzelni. (Tudom, hosszú-hideg tél várható.:-)) Drágám észlelte és villámgyorsan száműztük is őnagyságát (no nem Szent Ilona szigetére) a gyerekeink totál biztonságos, körbekerített, kutyabiztos udvarára. Ahogy a mellékelt kép mutatja: későn.



Egy kosár kutya



Egy kutya

Két kutya

Három kutya

 

Ahogyan a Zuram fogalmazott: addigra már a Csipsz "beporozta". Így hát itt állunk a tél derekán három bájos kis kan kutyával, gazdákat keresve. Segítsetek Vuknak, a kis rókának! (Ugyanitt állatorvos kerestetik ivartalanítás céljából.)

2020. december 9., szerda

Falu végén faragnak az ácsok...

 Nem, nem, sokkal közelebb. Az udvarunkban. Gőzerővel folyik a felújítás. Mutatom, hogy is alakult.






Hát itt tartunk most. Közben kitaláltuk, hogy végre a kemence is kapjon tetőt, ne verje az eső. Ja, és befejezi a Drágám a kéményét. Hurrá!!!

2020. december 2., szerda

Építkezni jó!

 

Ja, nem! De felújítani! Az már igen! (Meg kéne már  végre tanulnom, hogy az irónia írásban nem feltétlenül megy át. Akár le is szokhatnék róla.😀) Bár tulajdonképpen nincs sok különbség egy nagy felújítás és egy építkezés között. 

Na szóval: nyertünk egy kis pénzt pályázaton a vendégház csinosítására, színvonalemelésre, szolgáltatásbővítésre, a szezon meghosszabbítására. Régóta terveztük a fészer-konyha felújítását, átalakítását, hogy vendégeinknek végre egy nagy, tágas konyha álljon rendelkezésre, ahol tudunk reggelit, vacsorát adni (egyre nagyobb az igény az ellátásra), nagyobb társaság együtt tudjon enni, ne adj'Isten mulatni. Hát most itt a lehetőség a megvalósításra. 

Nézzük milyen volt: 

Ilyen volt a konyharész, elég rusztikus, ugye?
 
Ilyen volt kívülről

Ez már a bontás

... és ez is
Mert, hogy minden felújítás bontással kezdődik.  (Ugyan, dehogy! Kőműves kereséssel! De erről beszélni sem akarok.😊) Szóval a lényeg: a két helységet össze akartuk nyitni, hogy egy nagy tér legyen. Hogy egységes legyen, ehhez le kellett bontani a tetőt, ami amúgy sem volt elkerülhető, úgyis beázott. Aztán el kellett bontani a válaszfalat, miközben kiderült, hogy némelyik külső fal alatt nincs alap (Ez ám a jó hír!). Ez azt jelentette, hogy 3 falat is le kellett bontanunk, és körben alapot kellett ásni, majd egyben lebetonozni az aljzatot. Hurrá! (Má' meg az irónia!) 
Én nem tudom, hogy ez hogyan van, de valami féle örök törvény, hogy mindig nagyobb (és drágább) lesz az építkezés vagy felújítás, mint valaha, a legpesszimistább becsléssel gondoltad volna. (Biztosan ezt is az a Murphy intézte. Köszi!)
Aztán indult a falazás. Részletekbe itt sem szeretnék bocsátkozni, néha még most is felsírok álmomban.😀
Itt már kész az alap és az aljzat


Kezdődik a falazás


Baltazár főművezető úr

Hát eddig megvagyunk!
Folyt. köv.