2014. április 13., vasárnap

Sűrű hét áll mögttünk


Sűrű, de igen eredményes. Végre leféregtelenítettük a kecskéket, kicsiket, nagyokat egyaránt, ami nem volt kis mutatvány, tekintve a kecskéink nagy számát (most kb. 50-en vannak összesen), és mozgékonyságát. Segítséget kértünk és kaptuk DrágajóLajosunktól (szokás szerint:-), igen eredményesen vett részt a kecskehajkurászásban. Az az igazság, hogy eddig sem szerette nagyon a kecskéket, és most sem kerültek közelebb a szívéhez. Sőt. A végén, elmenőben csak annyit mondott: "most adjátok el őket".:-) Két féle féregtelenítőt kaptak: egyet injekcióban, bőr alá, egyet pedig szájon át, egy fecskendő segítségével. Én voltam az "állatorvos", egyre rutinosabban adom be a gyógyszereket. (Lehet, hogy praxist nyitok?:-)) (Már a szelént is én adtam be az újabb gidáknak, és a nagyobbaknak az ismétlőt.) Ráment az egész délelőtt, de meglett. Ahogy mondani szokták: "ez jó mulatság, s férfimunka volt".:-)
Vannak egy páran:-)

Legelészve
Aztán szerdán is Lajosunk segítségét kértük, ez úttal majd' teljes napra, mert könyvtár látogatáson voltunk. No nem kölcsönzési, hanem kóstoltatási illetve eladási céllal. Délelőtt a Kaposvári Városi Könyvtár Egészségnapján pakoltunk ki, délután pedig Pécsett a Tudásközpontban, ahol a fenntartható fejlődés témakörében tartottak előadásokat, bemutatókat, vásárt. Hát volt rohanás. De megérte, mert mindkét rendezvény várakozáson felül jól sikerült. Kaposváron csak két órányit tudtunk maradni, rohantunk haza a következő pakk áruért, és aztán Pécsre. (Közben Lajos látta el az állatokat. Kösz Lajos!:-) Pécsett körülbelül 3 óra alatt az összes portékánk elfogyott, még legalább másfélszer ennyi is elfogyott volna. De hát annyi volt.:-) Hihetetlen jó érzés volt hallani az elismerő szavakat, a dicséreteket. Mindenki kérdezte, hogy hol fogunk árulni, mert ilyet szívesen venne máskor is. A pácolt fetánk volt a sláger, abból még a kóstolós üvegben maradtat is ki kellett mérnem.:-) Azt is elvitték.:-) Gyökérkenyeret sütöttem, reggel frissen, a kóstoláshoz, az is elfogyott. Szóval sikerünk volt, ami nagyon jó érzés.
Kaposvár:

A mi kis standunk

Ez egy lekvárosé

Megy a kóstolgatás

A Zuram is a pult mögé állt:-)
Pécsett:
Olajos és lekváros standok


Mi is pakolunk

Már majdnem kész

Alakul

Érkeznek a látogatók

Csak tessék, tessék


Körbevesznek



Ez ilyen sajt, az olyan, az meg amolyan...:-)

Zeneszó kísérte a vásárt, nem is akármilyen...

Kezdünk kifogyni

Szappanjaink

Az esti zenekar
A végén, kifulladva:-)
 Jövőre is megyünk.-)

Aztán pénteken elindultunk, hogy Zalából gazdagítsuk állatállományunkat. Drágám azt találta ki, hogy az állományt elviszi a núbiai felé (ez egy afrikai kecskefaj, nagyon jól tejelő, kicsit érzékeny), hiszen akkor kisebb állatszám mellett lehet előállítani a szükséges tejmennyiséget. Nem akar tisztavérű állományt, mert azokkal sok baj van, inkább vegyíteni, hogy ellenállóbb legyen. És a szaporulatot is jobban el lehet adni, egyre többen keresik a núbiaiakat. Hát így került hozzánk Lajos a núbiai bak, Pihe (ő szánentáli) és gyerekeik, akik már núbiai keverékek. Bakot eredetileg csak ősszel akartunk venni, de Lajos olyan szép és szelíd, meg olyan jól voltak tartva, hogy végül is elhoztuk (Az ára is baráti volt, ennyiért nem lehet núbiai bakot venni.:-)
Lajos

Pihe

A Pihe család

Réka (ugye milyen aranyos fülei vannak, olyan "tündés", nem?!:-))

Panna, a kis csíkos arcú



Barátkozunk:-)

Tudtátok, hogy a núbiai még arról híres, hogy a baknak nincs "bakszaga"? (No jó, egy egészen icipici, egészen közelről van.:-)

2014. április 4., péntek

Új programajánlatok


Egy kis újdonság a hozzánk látogatóknak: a Szarkafészek Vendégház és Kisgazdaság az eddigiek mellé (állatetetés, simogatás, fejés, legeltetés, sajtkészítés, sajtkóstoló, szörpkészítés, pihenés, madárdalhallgatás, csillagoségbolt fürkészés) új programokat kínál. Lehetőség van falubelink és barátunk, Bodor Sára lebonyolításában lovastúrákra a Szarkafészekből: félnapos, egynapos, akár több egynapos, csillagtúraszerűre. Lovasoktatást is ajánlunk: gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt.
Sárát azért kerestük meg, mert hallottunk róla, hogy természetes módon tanítja a lovakat (suttogó szerűen, ahogyan mondani szokták:-), oktat a helyi iskolában is lovaglást a  gyerekeknek, szép, nyugodt és okos lovai vannak.  Mi pedig bővíteni szerettük volna vendégeink kikapcsolódási lehetőségeit. Már régóta figyeltük, ahogy lányai néha fellovagolnak Dadára egy  karcsú, elegáns agár társaságában. "Ez ám az ÉLET", gondoltuk magunkban.:-) Olyan Jane Austen-es hangulatot árasztottak.:-)  Mivel szimpatikusnak találtuk egymást, így megbeszéltük, hogy, ahogy a "nagyok" mondani szokták: együttműködünk. Ez jó lehet mindenkinek: neki újabb "kuncsaftok", nekünk. újabb "vonzerő".

A módszer:


Néhány kép Sára "portfóliájából" (bocsi, de ezt a vicces kifejezést nem tudtam kihagyni:-)):










Na itt nem az ablakon nézett be a ló!:-)





És egy nem kevésbé érdekes új ajánlatunk: lovaskocsizás a környéken Szellővel. Szentendrei kocsival, szalmabálán ülve. Higgyétek el, ez is egy élmény!:-)

Néhány kép Szellő "portfóliájából":-)):
A jármű

A bakon DrágajóLajosunk

Ez még a téli bundás Szellő
Egyéb lehetőségek a kocsit illetően

Itt már majdnem levedlett, csinosabb



A kocsi előállt!:-)

Immár utasokkal

Irány a Tókaji parkerdő