2019. január 14., hétfő

Nincs téli álom a Szarkafészekben...


De nincs ám! Vendégek is jönnek-mennek, no meg a tüzelő okán lázas munka folyik. (Sajnos szó szerint is, mert Drágámat halálos férfinátha gyötri, de így is menni volt kénytelen.:-)
Megy a szekér
Még nyáron elvállaltunk Lajos barátunkkal egy erdőirtás tisztítást, a benne lévő fáért. A fiúk össze is szedték a hullott fát, egy részét ki is hordták az úthoz, a többi lent maradt egy völgy alján, hogy majd behordják, ha lesz idejük. No, az út mentit pillanatok alatt el is lopták, a lenti egy részét is. Az maradt meg, ami csak igen kemény munkával felhordható. Na, ennek álltak neki már a  két hete a drágák. Akkor lovaskocsival, most meg, hogy már igen nagy a hó, a sár, terepjáróval. Mivel Csilla lovunk vemhes, így nem kockáztathatjuk, hogy elcsússzon, és esetleg hasra esve baja legyen a csikajának vagy neki.
Bandukolás hazafelé
A kihordott fa
Lepakolás
Kifogás a kocsiból
Ez már nem csak 1 lóerő:-)

Erre is fér bőven
Persze maradt még kint fa, de már akkora a sár, hogy a terepjáró sem boldogul. Vagy egy nagy fagy kéne, vagy felszáradás, hogy folytathassák a munkát.

2 megjegyzés:

  1. Azt hinné az ember arrafelé nem lopnak.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A lakott részeken nem is, de ez az erdő mellett volt, tőlünk úgy 2 km-nyire.

      Törlés