2012. október 27., szombat

A vadszőlő halála


A házunk előtt egy szép kis lugas volt, ami megvéd a nyári nap melegétől. Szép is, valamelyest hasznos is. De lehetne hasznosabb is, ezért mennie kellett, helyet kell adni néhány tő szőlőnek, amik nemcsak szépek, nemcsak árnyékot adnak hanem gyümölcsöt is. Valamilyen rezisztens (ellenálló) fajtát választunk, amit nem kell permetezni.

Íme az ilyen volt- ilyen lett képek:





 Hát tudom, hogy most nagyon kopasz, de majd meg fognak nőni az új növények is....
Amúgy a "piszkos munkát" Rebeka lányommal együtt végeztük el. Egy növénytől megválni mindig szomorú, de a praktikum győzött. Amúgy már nagyon el volt öregedve, úgy tört a csukló vastagságú töve, mint a ropi, meg a magasabban lévő ágai is, lehet, hogy amúgy sem húzta volna sokáig.

Közben az uram összeszedte és elégette a nyáron lekaszált, akkor mellig érő gazt, ecetfákat a leendő kertben. Most már lehetne gyomirtózni.
Józsi bácsitól kaptunk egy kosár zöldségzöldjét, azokat még megmostam, megszárítottam a diófa alatt: egy részét lefagyasztottam, a másik részét a Drágám összeaprította és sóval üvegekbe rakta.  És vége is lett a szép, hosszú őszi hétvégének.....

Még néhány kép Pirikéről, aki szépen növöget, nagyon élénk (szerintem kiváló egerész lesz belőle), és imádni való. Annyira jól érezte magát Dadán, hogy amikor elkezdtünk pakolni, hogy visszaindulunk Pécsre, több szökési kísérletet tett, még a fenyőre is felmászott, pedig arra még nem is járt soha.....
Talán a féltető alatt nem vesznek észre...

Jaj, jönnek...

Azt hiszem lebuktam....

Még nem késő menekülni....


2012. október 26., péntek

Hétfő


Hétfőn nagyon kedves barátaink látogattak meg minket, kisfiukkal. Így ebédfőzés, beszélgetés, kirándulás lett a program.  Misike teljesen "elvarázsolódott" Pirikétől, a kutyáktól, a lovaktól, a szabadságtól.
A cicákat légycsapóval lehet a legjobban idomítani

A három lovak

Fergeteges "lókedv" az őszi napsütésben

Kiscsikó

Hátha szereti a paci a rózsaszirmot

Szemtől szemben

Csipsz

Őszi párás napfény

Pöfeteg szaporítás


Csipkebogyó

Ebből mindből lekvárt kéne főzni.....
De mikor?


Séta közben gombát szedtünk, sajnos csak a szegfűgomba lett jó, a többi bolond volt. Vagy mi, hogy felszedtük?:-)) 

A pöfetegek már elöregedtek

De azért szépek

Pirike, a famászás bajnoka


"Odúcica"
Lesben

 Azért a Zuram kicsit dolgozott is, végre eltűnt a ház faláról a 380 V-os kábel, ami a villanytűzhelyünket táplálja (Nem is ez a jó szó, mert állítólag a tűzhely "zabálja" az áramot:-)). Elárulom hová lett: eldugta a falba.

Mi meg még szedtünk egy kis diót. Naná!:-))

Este egy kis gesztenyesütés a többfunkciós teatűzhelyen:



Finom volt....

2012. október 25., csütörtök

Vendel-napi Búcsú


A lukafai búcsú már évek óta program nálunk, nagyon szeretjük. Sokszor csepergő esőben, sokszor hidegben, de megyünk. Most kegyes volt hozzánk az időjárás, csodás idő volt.
Az odavezető útról már tegnap láthattátok a képeket, már az megérte!:-))

Sok árust már ismerünk és rengeteg egyéb ismerőssel szoktunk összefutni, beszélgetni. Valamit mindig meg  kell kóstolni, esetleg másvalami meg beugrik a hátizsákunkba vásárfia gyanánt.:-))

Reményeink szerint jövőre már mi is az árusok táborát fogjuk "gazdagítani"!:-))

Néhány ház a faluból:





És néhány vásározó portékái (a teljesség igénye nélkül):

Szép őszi koszorú

Cipók

Itt nem pontosan értem, hogy a "pityókás" jelző mire vagy kire vonatkozik:-))

Én nagyon örülnék egy ilyen Betlehemnek...
 Összetalálkoztunk egy régi (tehén)sajtos ismerősünkkel is (Gazdasajt), akinek elmeséltük életünk állását, terveinket, és aki ahelyett, hogy konkurenciát látna bennünk, gratulált hozzájuk, és felajánlotta segítségét az induláshoz. De nem ám amolyan udvariassági formaságként, hanem konkrétan meghívott bennünket a birtokára,  kis üzemébe, hogy ott szívesen megmutat, elmond mindent, hogy ő hogyan készíti a sajtokat. Vigyünk fényképezőgépet, papírt, ceruzát, fotózzunk, jegyzeteljünk. A gépek beszerzésénél segít, hogy hol olcsóbb, honnan lehet egyáltalán beszerezni, sőt, rendelhetünk együtt, akkor még inkább spórolunk. Egyik ismerőse felszámolta kecskegazdaságát, onnan esetleg tudnánk használt eszközöket beszerezni. Ő svájci technológiát használ (mégiscsak a sajt hazája:-)).
Más tapasztalatai alapján talán kevesebb hibát, rossz lépést fogunk elkövetni, ami (lévén ez lesz a megélhetésünk alapja) egyáltalán nem mindegy. Hogy is szoktuk mondani? "Más kárán tanul az okos...":-))
Ezt szeretem a vidéki gazdálkodókban, ezt az összetartást, ezt a segítőkészséget. Tudom, azt szokták mondani, hogy a magyar széthúzó nép: én, ha ezt hallom, mindig tiltakozom, mert mi nem ezt tapasztaljuk. Mi mindig kedves, segítőkész emberekkel találkozunk, akik egymás javát akarják, irigység, rosszindulat nélkül. Biztos vannak másmilyen emberek is köztünk, de szerencsére mi nem találkoztunk velük.:-))  Egyre inkább rájönnek az emberek, hogy egymást segítve könnyebben boldogulnak. Egyik haszna a másikat is "gazdagítja" és viszont. Ha nem így tapasztaltuk volna, talán el sem indulunk ezen az úton, a gazdálkodás útján. (Bárdudvarnokon, Dadán abszolút ilyen a légkör, ezért is választottuk leendő otthonunknak.)
Barátaink: Lamine és Simone voltak az első támogatóink. Róluk már írtam, övék a Kabafarm. Most pedig újabb segítséget kapunk. Köszönjük.

A búcsú után irány haza.

Úton Dada felé

A kaposdadai buszmegálló



Ez az egyik kedvenc helyi érdekességem (szerintem egyedülálló, vagy nem sok ilyen lehet):
a kerékpár útnak elsőbbsége van az autósokkal szemben Kaposdadán!!!:-))











2012. október 24., szerda

Kályhák


Hát most már nincs mese, fűteni kell. Bár a házunkban központi fűtés van, még az előző tulaj leengedte a vizet, hogy télen ne fagyjon meg. Mi meg a festés miatt leszereltünk két radiátort, és amíg véglegesen oda nem költözünk, mi sem töltjük fel, nehogy a nagy télben szétfagyjon a rendszer. Így átmenetileg az istállóból előszedett kályhákkal fűtünk:

Ez van a konyhában

Többfunkciós

Ez meg a hálószobában adja a meleget

A cserépkályha is megvan még (van már a blogon kép róla), de nem abba szobába pakoltunk, tudván, hogy azt kibontják onnan, és az nagy kosszal fog járni.:-(

A szombati napunk almaszedéssel és szeleteléssel telt (egy répaszeletelőt kaptunk kölcsön a szomszédtól), amiből (téli tárolásra alkalmatlansága miatt, illetve helyhiány miatt) pálinka lesz. 
Almánk még mindig van, sajnos műanyag hordónk több nincs, úgyhogy majd folytatjuk a műveletet, ha tárolókapacitásunkat meg tudjuk növelni. Ennél nagyobb bajunk sose' legyen!:-)) 

A szomszédunk megkért minket, hogy vasárnap reggel vigyük ki  a szombathelyi buszhoz reggel 6-kor. Erősen szabódott a korai kelés miatt, de felesleges volt, mert ilyen gyönyörű képeket nem tudtunk volna csinálni, ha nem ilyen korán indulunk a magyarlukafai búcsúba. Gondoltuk, odaérünk a reggel 8-as misére. Hát nem értünk. Helyette a Jóisten reggeli "miséjén" vehettünk részt::

A Zselic a "mi" fennsíkunkról

Egy dadai  ház a ködben


Hát ilyen helyen lakunk (fogunk lakni) mi

Napfelkelte

Ezek itt kérem őzek!

A már említett kedvenc táblám:-))
Nem tudom, hogy látszik-e: nem alumínium rúdon van, hanem fán
(Elvégre: "Nem az erdő van Somogyban, hanem Somogy az erdőben")
Halastó

Ez is


Köd a vetés felett

"Izzik a galagonya..."

Úton Magyarlukafára


A búcsúról holnap.....