Folytatva a vasárnappal

A Zuram megjavította a bojlert (nem kell félreérteni: víz még továbbra sincs, csak jó lenne a bojler, ha lenne:-)), így miután kivonult a 3 köbméter szerszámával a fürdőszobából, végre azt is ki tudtam takarítani. Az eljárás ismerős: víz a kert csapról, megmelegít, felhasznál. És a hétvége egyik fénypontja most következett: felsepertem (a porszívó csöve otthon maradt:-)), felmostam (a vízvételi eljárást az előbbiekben ismertettem:-)) , így végre KÉSZ a 3 legfontosabb lakrész: tiszta a hálószoba (nem győzöm hangsúlyozni: SAJÁT ÁGY), függöny a tiszta ablakon, szőnyeg, polc a ruháinknak. Tiszta a konyha, egyelőre az otthagyott bútorokkal. És tiszta a fürdő (bár víztelen).
Szóval kezd a ház (egyelőre belülről) otthon formát ölteni!!! Hurrrráááááá!!!!!
A többi szobát és a kamrát akkor tudom kitakarítani, ha a volt tulajdonosok elszállítják belőle az ottmaradt bútoraikat. Ez július 2. felében fog lezajlani. Onnantól viszont "ottalvós" barátokat is tudunk fogadni.
Délután pedig a szokásos hétvégi fénypont: úszás a Petörke tó hűs vizében.
Azután meg a hab a tortán: a polgármester meghívott magukhoz szalonnasütésre, ahol megismerkedtünk végre Bárdudvarnok néhány lakójával. Nagyon kedves, barátságos emberek jöttek ott össze, köztük sokan hozzánk hasonlóan "jöttmentek" (betelepülők), akik a várost maguk mögött hagyva kezdtek egy egészen más minőségű életet. Volt miről beszélgetnünk: az ő tapasztalataik, a mi terveink.
Nagyon jól éreztük magunkat, de sajnos fél kilenc felé már Pécsre kellett indulnunk, mert az én drágaságom reggeles volt, ami az" álmoskönyvek" szerint nagyon korai kelést jelent.:-((

Most jut eszembe, hogy valakinek nem lehet teljesen világos a blogon szereplő helységnév áradat.
Szóval: a község neve: Bárudvarnok, ami 16 kistelepülésből áll ( Bárd, Bárdibükk, Csermány, Bánya, Dada, Kaposdada, Kaposszentbenedek, Lipótfa, Kopaszhegy, Mihálypuszta, Nagypuszta, Olajhegy, Öregzsippó, Szendihegy, Szendipuszta, Újzsippó.)