Valaha volt szebb napok....

Rendszeresen szoktam olvasni Csillagosi ( http://faluhelyen.blogspot.com/ ) blogját. Nagyon szeretem, ahogyan a magyar vidékről vélekedik, ír. Ahogyan fotókkal, néhány kedves szóval  állít emléket elhagyott, elárvult, valaha sokkal szebb napokat látott portákról. Ilyenbe botlottunk mi is, barátaink zselici kis falujában, eladó felirattal a kapuján. Legutóbbi ottjártunkkor jobban szemügyre vettük. Ahogyan nézegettük kívülről, előkerült a szomszéd (végtelenül kedves, barátságos ember), és kedvesen invitált minket, hogy nézzük meg belülről is, nála van a kulcs, hogy meg tudja mutatni az érdeklődőknek.

A házat valaha  sváb család építtette, igen jó ízléssel. Valószínűleg vagyonosak voltak, hiszen a ház téglából készült, és még mai fogalmaink szerint is nagy. Természetesen az istálló is. Külön ólak, kocsiszín, nyárikonyha (ezt  a szomszéd mesélte, mert mára ennek már csak romjai vannak. A ház kívülről kékeszöld, csillogó vakolatot kapott, az ablakoknál csinos vajszínű díszítéssel. Az ablak és ajtókereteket ehhez illő kékeszöldre festették, ahogyan a veranda díszes, faragott tartóoszlopait is. A veranda kőburkolata egészen különleges kék, zöld mintás. Az udvar közepén kerekeskút nézi szomorúan a veranda vakolattalan meztelenségét.
A dolgos sváb családot kitelepítették.... Hogy utána kihez került a porta, már nem tudni. De valakik veszni hagyták. Valakik nem értékelték csinosságát, értékes anyagait, 4000 négyzetméteres telkét. Momentán egy pécsi méhész árulja, aki már csak méhészkedésre használta, míg bírta erővel.

Az utcafront: kékeszöld és vajszín

A veranda bejárata

A veranda: a vakolatot a tulajdonos verette le, ismeretlen okból

A faragás közelről
A fa még szinte kifogástalan állapotban van

A törmelék alól úgy kellett "kiásni"

A veranda különleges mintázata

A különleges, osztott ablak

A másik, szintén szépen kidolgozott ablak

A tokos belső ajtó, szerintem ez is gyönyörű

Itt maradt...

Az istállótól sem sajnálták a díszítést.

A volt kocsiszín
Ennek oldalát is érdemesnek találták a díszítésre.

A megmaradt gerendákon az "ottfelejtett" lószerszámok. 

Kerekeskút az udvar közepén
A láncait már elvesztette.

A kedves szomszéd kívánságára: Taki, hű társ és barát

A ház menthetetlen. Az egyik oldalfala kidőlésnek indult, a belső kéménye beomlott, sok helyen megrepedt  fal, a tetőről rég lehordta a szél a cserepek egy részét. Bontani kell. Sajnos.....