Virágos tavaszvég

Miután végre van egy kis szabadidőnk (tehénfejés és sajtkészítés híján), belefoghattunk udvarunk szépítgetésébe, virágosításába, és a rég áhított zöldséges kert megvalósításába.
Kikerültek a muskátlik az ablakba. ahogyan annak már itt falun már lenni kell.

A megöröklött virágtartóba gyepszegfűt ültettünk.

A kőrózsa kinőtte a régi kosarát, így szétültettem. Nagy kedvencem az újrahasznosítás, így (amúgy kaspók híján is) mindenféle régi tárgyat használtam fel virágtartóként: locsolókannát, taligát, fejőkét, és még olyat is, aminek a nevét sem, funkcióját sem ismerem.

Kanna

Na, hogy ez mi, arról fogalmam sincs:-)

Teás

Virágos taliga

Fejőke új funkcióval

Vissza van még egy régi teknő "felvirágzása", abba mindenféle egynyári magot fogok szórni, hogy szép tarka-barka legyen.
A virágosítást amúgy maga a természet kezdte a vadárvácskák elszórásával mindenfelé. Mi csak kedvet kaptunk ettől és folytattuk.:-)

A lépcső és a lábtörlő találkozásában is kinőtt

Egy (amúgy virágtartónak használt) fatönk résében is kinőtt

Virágba borult  a bodza, amiből, immár hagyományosan friss bodzaszörp és bodzapezsgő készült. Télire nem teszek el bodzaszörpöt, mert nálunk jobban fogy a citromfüves mentaszörp, aminek receptjét már megosztottam Veletek. A bodzapezsgőét viszont még nem, pedig érdemes kipróbálni. A recept a River Cottage sorozatból van.

Ez majd még szépen le fog tisztulni

BODZAPEZSGŐ

50 db bodzavirág

1,3 kg cukor

3 liter víz

2 ek fehérborecet

4 db citrom

2 csipet szárított élesztő

Egy mércés nagy fazékban a forrásban levő vízben feloldottam a cukrot, kiegészítettem a folyadékot 6 literre. Belefacsartam, beledobtam a citromokat, a virágokat és hozzákevertem az ecetet és az élesztőt. Beledobtam a virágokat, megkevertem. Egy tiszta konyharuhával letakartam és beraktam a kamrába. Két nap múlva ellenőriztem, nagyon csendes volt, így kihoztam melegebb helyre. Lassan beindult. 6 napig hagytam pezsegni, aztán csatos üvegekbe szűrtem és a Drágám levitte a pincébe.

1-2 hét múltán fogyasztható. A felnyitásnál nagyon kell vigyázni, mert nagyon nagy benne a nyomás. Mi kármentő edény fölött nyitjuk, hogy ha kifut, azért ne menjen kárba. Minél tovább érik, annál kevésbé lesz édes, és gondolom annál nagyobb lesz az alkohol tartalma.

Elkészült az első adag citromfüves mentaszörp is, amihez most címkét is terveztem.

A levendulás mentaszörpre még várni kell, nem virágzik még a levendula. A cimkéje már ennek is kész.

És íme palackozva

A veteményesünkben már virágzik a zöldborsó.

Nem a sor görbe, csak ott másfelé hajlik a növény

A paradicsompalánták is kikerültek.

Ültettünk csicsókát.

Vetettem madársalátát, mert nagyon szeretem Erika barátnőm meleg laskagombás salátáját, aminek a madársaláta az egyik fő alkotórésze. 

A Drágám vetett bokros babot.

Jó, hát itt még nem annyira bokros:-)

A fűszerkertem is bővült korianderrel, amit eddig nem sikerült nevelnem, de talán most. A paradicsomos ételekben, tabboullehban szoktam használni.

A pici korianderek

Eltűnt, nem hajtott ki a tavaly már oly gyönyörűséges lestyánunk, ami nélkül nálunk nem húsleves a húsleves. A lestyános csiga (félreértések elkerülése miatt: itt egy kelt tészta ételről van szó:-) által kínált gyönyörűségről már nem is beszélve. Így abból is ültettem, de most tutira megyek: mindjárt 3 tövet.

Ott zöldell középen

Lestyán

És íme az egész, gyönyörűséges fűszerkertem

Amiben most már tényleg minden szükséges zöldfűszer megterem.
Már hajt a rukkola is, lesz salátánk bőven.

Egy régi gyűjtésem eredménye, egy lavórállvány is megszépült. Nagy kísértést éreztem, hogy abba is virágot ültessek, de mivel szinte hibátlan darab, így meghagytuk neki az eredeti funkcióját: kézmosó maradt. És persze nem utolsó sorban udvardísz.

A kerti "vizesblokk":-)

És a még néhány kép csak úgy a gyönyörű udvarunkról:

Az öreg pincelejáró

Verandánk a muskátlis ablakokkal

és az imádott diófánk a paddal

Éljen a gyönyörű, zöldellő nyárelő!:-)

Megszülettek a kis gödölyék!

Nyugodtan írhatom, hogy "ígéretemhez híven", mert az előző bejegyzésemben ezt már előre jeleztem.:-) (Mármint, hogy gödölyék lesznek.:-)
Szombat reggelre meglettek Rozsdás (alias Dolly Buster) kicsinyei:

Gyönyörűségesek

A büszke mama

Aznap délelőtt már kint is voltak a legelőn, egyelőre csak felderítési célzattal

Ja, meg szopási célzattal.

Kukucs!:-)

Sajnos nevük még nincs. Szépek, erősek. Vasárnap este ők már ugrabugráltak, mire féltestvéreik (apáról) megszülettek.

Itt éppen a levegőben:-)

Nézzük a féltesókat. Ők vasárnap estére születtek meg. Sajnos nem voltak teljesen rendben, nem is megy nekik a szopás, így hétfőn egyiküket el is vesztettük. Nem tudjuk mi baja volt, vérzett az orra, semmi szopási reflexe nem volt, így a cumisüveg általi táplálás sem sikerült. Ő volt Lábos, mivel születése után állandóan a lábosba mászott.

Már kezdi

És megint

A fal mellett a "nagytesók", elől Bézs

És megint a lábosban

És megint:-)

Bézs a haloványra sikerült fejszín után kapta a nevét. Vele sincs minden rendben, egyedül nem szopik. Az elején cumiztattuk, most tőgyre tevés után már eszik egyedül. De sajnos önállóan nem megy neki, nem tud "rácsatlakozni".:-) Talán lassan megtanulja.:-)

A múltkori bejegyzésemben írtam, hogy Pipitér jövetelének oka az, hogy búr, és búr kecskénk eddig nem volt. Hát most van. A fedező  mindkét anyakecskénknél ugyanaz a búr bak volt, ami a piciken a napnál világosabban látszik. Mind a 4 utód kiköpött búr. Úgyhogy most már 4 (Lábos elvesztése miatt csak 4) búr gödölyénk van.
A búr fajtáról annyit kell tudni, hogy húshozamú kecske, leginkább a húsa miatt tartják. Nyilván fejhető, bár valamivel kevesebb tejet ad, annak beltartalma azonban magasabb. Azt reméljük, hogy tejelő fajtával keveredve megkapjuk a kecskék jersey-ét.:-) Kettős hasznosítású kecskéink lesznek.:-)

Mivel itt a tavasz, ezért itt a keltetés, amire róka koma látogatásai miatt minden eddiginél nagyobb szükségünk van. Vissza kell pótoljuk a tojóállományt. A jó hír az, hogy már készítik az általunk megrendelt rókacsapdát, és pár napon belül megkezdődik az intenzív védekezés.
Ez már azért is jó hír, mert újabb projektbe kezdtünk: bresse típusú tojásokat is keltetünk (szám  szerint 20 db-ot), természetesen a saját jó öreg, bevált kapirgálósaink mellett.

A bresse csirkéről ezt találtam az egyik magyar tenyésztő honlapján:

"Bresse a baromfik Rolls-Royce-a
Azt mondják, a legfinomabb csirke a világon a Bresse csirke. Ezt csak megerősíteni tudjuk.
A Bresse fél évezreddel ezelőtt alakult ki az egykori Bresse tartomány területén, Kelet-Franciaországban, a Rhone folyó és a Francia Alpok közötti érintetlen rétekkel és erdőkkel tarkított területen. Itt fejlődött ki a Bresse egy mára már elfeledett fajta és a helyi háziasított fajták leszármazottjaként.
Az egyetlen eredetvédett (AOC) tyúk fajta. Az eredetvédettséget élvező példányok Franciaországban, Bresse-ben élnek, helyi gabona, kukorica és tej a táplálékuk.
A Bresse csirke megjelenése jellegzetes. A francia trikolort mintázó piros taréj, fehér test és kék láb teszi igazán franciává, a csirkék közt. A kakas 2,5 - 3 kg, a tyúk 2 - 2,5 kg tömegű lesz kifejlett korára."

Akit  érdekel, a HVG honlapján többet is megtudhat erről a gasztronómiai különlegességről:
Luxustyúkok Franciaorszagból

Mi a tojásokért természetesen nem fizettünk, hanem a helyi szokásoknak megfelelően cseréltünk, szénát adtunk értük.:-)