Hol is kezdjem?

Nem is tudom.:-)) Nem azért nem írtam, mert nem volt mit, hanem pont azért, mert rengeteg dolog történt. Azt hiszem ott tartottunk, hogy "nyaraltunk" a nagy kánikulában, csak a legszükségesebbeket végeztük el, így napi 1-1 1/2 órát úszkáltunk a Petörkében.
Aztán megkezdődött a Bárdudvarnoki Kultúrális Hét, így a nyaralás után a kultúra és a szórakozás is "házhoz jött". Volt színház, komolyzenei koncert, régi zene, néptánc, modern és "alternatív" zene, szóval minden.
A bárdudvarnoki leendő (félkész) faluház volt a fő helyszín. Maga a faluház is megér néhány mondatot: él egy-két Makovecz tanítvány a faluban (fel is lehet ismerni az általuk tervezett szép, tájba illő házakat), közülük tervezték ketten, vagy hárman a kiterjesztett szárnyú sólyomra emlékeztető, gyönyörű épületet. Sajnos nincs teljesen kész, hiányoznak a nyílászárók és a teljes belső gépészet, vakolás, stb. Pályázati pénzből kéne befejezni, de sajnos ilyesmire, kivitelezés befejezésre nincs pályázat, csak új építésre. Patt helyzet.
Itt adták elő az Egri csillagok musical-t az itt lakó gyerekek, felnőttek együtt. Előtte és utána a Kecskés (régi zenét játszó ) együttes muzsikált. Az előadás nagyon jó hangulatúra sikerült, ügyesek voltak.
Egy másik este csillagászati előadás volt, de arra sajnos nem tudtunk elmenni.
Aztán következett egy komolyzenei koncert, szintén a faluházban. Közösségünk egyik tagja zongorázott, a másik pedig hegedült. Játszottak Bartókot, Vivaldit, Bach-ot, stb.,  szóval klasszikusokat, főleg romantikus, népszerű darabokat, jól összeválogatva, kiegészítve néhány hasznos és érdekes tudnivalóval a szerzőről vagy a darabról. Ez az este különösen jól sikerült, nagyon élveztük. Sajnos képeket egyik este sem készítettem, pedig jó lett volna. Ezen az estén pusztán gyertyafénynél (sok-sok gyertya fényénél) játszottak, amitől még különlegesebb volt a hangulata.
Volt előadóest is, sajnos arra sem tudtunk elmenni. Viszont a FolkBeats fesztiválra, a Somogy táncegyüttes előadására igen. Ha most valamelyikőtöknek azok a régi, szokványos néptáncos előadások jutnak eszébe (bár azokkal sincs semmi baj), felejtse el: nagyon jó volt. A táncosok ügyesek,  néha már akrobatikusan ügyesek, vidámak,  humorosak voltak, az egész nagyon látványos volt. Előadtak egy nem éppen autentikus, sőt modern koreográfiát is, Boban Markovic zenéjére, az nekem különösen tetszett.
A záróeste programjába beleszólt az időjárás: a szabadtéri koncertetek (Paprika, Kaláka együttes) elmaradtak, a faluházban egy fiatal  jazz(?) együttes zenélt, a Mongoose Limit, nagyon tehetséges, jó színvonalú hangszeres tudással.

A kép a zenekar Facebook oldaláról való

Utána az Ágoston quartett "A Borz filozófiája" címmel adott elő Kispál és a Borz "utángondolásokat", no az nekünk kicsit elvont volt, bár a végére kezdtem ráérezni az "ízére".:-))
Szóval volt kultúra bőviben, jó volt kicsit kikapcsolódni. Szerintem kevés ilyen kistelepülés van, ahol ilyen sokszínű a közösség, ahol ennyi tehetséges ember él. Itt maradnak, ide költöznek, mert itt, ezen a helyen, ebben a közösségben akarnak élni. Nagyon jól van ez így.:-))

A gazdaságunk működik, lassan sikerül az utolsó engedélyeket is beszerezni. Az állatorvos levette az összes fejős vérét (a tehenekét is), teljesen egészségesek. Most a kecske instruktort várjuk (Van ebben valami Gogolos, nem?:-)), mert, hogy olyan is van, sőt, kell, hogy ellenőrizze az állományt, és tetoválni is fog. No nem káposztavirágot, vagy nagykést a morbidabb beállítottságúaknak, hanem ENAR számot, mert, hogy nem úgy van az ám, hogy csak szaporodnak össze-vissza, mint az állatok! Rendnek kell lenni kérem! Mindenki nyilván lesz tartva.


Pirike cicái lassan elfogytak, ki így, ki úgy.:-(( Ezt azért így írom, mert háromnak került gazdája, kettő ismeretelen, ám gyanús körülmények között kimúlt, egy eltűnt, szintén nagyon gyanús körülmények között. Annyi biztos, a Fanni nyála minden cicán megtalálható volt. Így előzetes letartoztatásba helyeztük (megkötöttük) a három megmaradt cica védelmében, így további bűnestek nem történtek. Két cicát már elvittek, egy még várja, hogy Luca nevű kis gazdájához kerülhessen Dunaharasztiba.

Ő Luca cicája

Itt még őt megvolt

A "surviver"

Ő a "néhai" Bridget Jones

"macskapacsi"

Be, be, beeeee

Ő már sejt valamit?:-((

Az alsó Pötyi, az eltűnt

A 3 "surviver"

Ami még sok időnket elvette: egyik lányunkat felvették a Pécsi Tudományegyetemre, úgyhogy megint költözés, dobozolás, hurcolkodás, bútor szét és összeszerelés, vásárlás, stb., de lassan berendezkedik végre, és elkezdi az új életét.

Végre megjött az eső, tehénkéink újra legelészhetnek, bár Léda inkább az alma szedést részesíti előnyben, ha teheti. Lassan érnek a gyümölcsök: készül a cefre: külön körte, szilva, barack, és lesz alma is. A szilvából amúgy lekvárt is főzök, mert Kata barátnőnktől kaptunk egy viszonylag könnyen kivitelezhető lekvár receptet: sütőben sütöm a lekvárt, így kevesebbet kell keverni, foglalkozni vele.
Ja, és még paradicsomot aszalni is volt időm, azt is kaptunk.
A kertemből nem lett semmi, értsétek szó szerint: semmi. Illetve kecskelegelő. Egyszerűen nem volt időnk lekeríteni, és ültetni bele. És mégis mindig volt friss zöldségünk. Mindig kaptunk valakitől: Marika nénitől zöldbabot, csemegekukoricát, másoktól cukkinit, csillagtököt (már rá sem bírtam nézni), paradicsomot, paprikát, újkrumplit. A Írás jutott eszembe: "Nézzétek az ég madarait! Nem vetnek, nem aratnak, csűrbe sem gyűjtenek - mennyei Atyátok táplálja őket." Hát valahogy így voltunk mi is... Tejet, tejterméket adnak állataink, tejért tojást kapunk, van rengeteg gyümölcsünk, szedret is terem a legelő: jól élünk!:-))