A mai bejegyzésem átmenetileg (a hó miatt) érvényét vesztette, de tegnap még vígan legeltek kis és nagyobb kecskéink. Azt már írtam, hogy először jön a rügy, a borostyán, az egyebek és a végén a fű.
Ezt most fotókkal is alátámasztom.
 |
Első az aranyeső |
 |
Na jó, néha a fű is jöhet |
 |
Ágak-bogak |
 |
Jé, engem fényképeznek?:-)) |
 |
Engem is, be be beeee:-)) |
 |
A "kis" család |
 |
Ágak között |
 |
Hmmm, borostyán, finom.... |
 |
Családi piknik a gyepen |
Talán mondanom sem kell, hogy mennyire imádnak kint legelészni. A kicsik különösen, össze-vissza ugra-bugrálnak, szaladgálnak, szökdécselnek. Milli 3 gidáját alig tudta visszacsalni az akolba a Zuram.
Milli egyébként példás családanya, gyönyörűen nevelgeti 3 gidáját, addig nem megy legelni, amíg magával nem tudja csalni őket. Szemben Dorkával, aki csuklás nélkül magára hagyta gidáját, és ment ki az akolból legelni. De máskülönben sem nagyon törődik a kicsinyével, maximum megszoptatja, ha az odamegy hozzá.

Tegnap előtt készült a következő kép a faluról, hazafelé menet:
 |
Egy darabka szivárvány |
Jé, ez volt a századik bejegyzésem.:-))
Én is tegnap búcsú tavaszi fotókat készítettem, mára rendesen megjött a tél. Nem is a hó nagy, a szél, fújja, hordja, befagyott a kapu, nem tudok kimenni, nem tudtam kifeszíteni.
VálaszTörlésHázi őrizet?:-))
Törlés:)) Nagyon nagyon tetszenek, annyira édesek a picikék :)) Eszter
VálaszTörlés