Mesterségek Ünnepe

Megint nagyon jó volt, megint nagyon meleg volt. Mint mindig. Hoztam pár képet:

Így készül a zsuptető

Mobil kemence

Ilyet nagyon szeretnék....
(Ajánlom figyelmébe Bronzó barátunknak, ha esetleg olvassa a blogomat)

Ilyet is szeretnék, ha felfutna a falusi szállásadás,  vendégeknek, gyerekeknek

Naná, hogy ilyet is szeretnék:-))

Meg ilyet is:-))

Na meg ilyet:-))

Vettünk a konyhába a két szép kerámia lámpát, már itthon eldöntöttük, hogy azok lesznek, mert tavaly nagyon megtetszettek. A végén derült ki az eladókról, hogy szintén pécsiek.:-)) Mi meg cipeltük Budáról a portékát.:-)) Később teszek fel képet róluk, amikor már helyükön lógnak majd. Mármint a lámpák.:-))

Találkoztunk egy-két régi ismerőssel, akiket mindig megkeresünk a vásárban. Kerestük András bácsit is Borsodból, a fafaragót, de sajnos nem találtuk. Remélem nem beteg. Nélküle szegényebb volt az egész.

Viszont ott voltak nagyon kedves kézműves dadai szomszédaink, ők is rendszeres vásározók. Kata ékszerei egészen egyediek, gyönyörűek. Nem dicsérem tovább, inkább mutatok belőlük.

Az egyik kedvencem

Az egyik Vendel napi búcsún, Magyarlukafán fedeztem fel Kata ékszereit (hogy, hogy nem, a Jézuska karácsonyra mindjárt hozott is egy nyakláncot:-)), beléjük szerettem, az a karácsonyi ajándék azóta is a legkedvesebb ékszerem. Egy kis része az ékszereknek is van abban, hogy Dadára találtunk, a csomagoláson olvastam Katáék címét: Bárdudvarnok. Hol lehet az a Bárdudvarnok? Nem lehet egy utolsó hely, ha ilyen szép ékszerek születnek ott...... Aztán a Petörke tónál a Horgász Presszó előtti kemencén megláttam egy kis táblát,  Kata motívumaival. Megkérdeztem, hogy ékszeres kézműves készítette-e, mert felismerni vélem. Igazam volt. Mondták, hogy fent lakik Dadán. És közben az eladó dadai ház hirdetését is megláttuk. No, akkor megnézzük már ezt a Dadát. Hát így.:-))