Irány Bőszénfa!

A hét elején 2 szakmai jellegű, úgynevezett tanulmányi kirándulást tettünk, egyet Bőszénfára és egyet Rönökre. Nekünk ezek a kiruccanások egyben a "nyaralást" is jelentik, hiszen szezon lévén, nem tudunk elutazni sehova. A vendégházban egymást érik a vendégek (ez itt a dicsekvés helye:-), másrészt elkezdtük fejni a kecskéinket, így csak napközben tudunk "elszökni".

Tehát Bőszénfa. A Szarvasfarm bemutatkozót szervezett partnereinek, olyanoknak, akik kapcsolatban vannak a régióba érkező turistákkal. Remek gondolat. Nekünk, akik a Zselicben vendéglátással foglalkozunk, ismernünk kell egymást. Ismernünk és együttműködnünk. Hogy miért? Mert ez mindenkinek jó: ismerjük és ajánljuk egymást. a szállásadók a programokat, a programok szervezői a szállásadókat. (Hogy saját mondásomat idézzem: az sosem baj, ha mindenkinek jó!:-) A lényeg: aki ide érkezik a Zselicbe, találjon megfelelő szállást, igényes időtöltést, finom ételeket, lássa és vigye hírét. hogy milyen gyönyörű, izgalmas és finom itt minden. Már régóta partnerei vagyunk a Katica Tanyának, kölcsönösen ajánlva, népszerűsítve egymást. A vendégeinknek jó, mert kedvezményt kapnak a Tanyán a tőlünk kapott kuponnal, akiket ők küldenek, azoknak mi adunk kedvezményt a szállás árából.  A vendég mindenképpen jól jár és rajta keresztül mi is. (Mert az nem baj, ha mindenkinek jó!:-)
Ha vendég érkezik a Szarkafészekbe, nagy valószínűséggel rákérdez: mit érdemes itt megnézni, hova érdemes elmenni, hol tud megebédelni, stb.? Ebből kiindulva elmentünk néhány környező étterembe, hogy megtudjuk, ajánlhatjuk-e jó szívvel. Aztán tavaly nyáron elmentünk a Zselici Csillagparkba, hogy lássuk, milyen is, mekkora korú gyerekkel érdemes odamenni, milyen programok vannak. (A honlapunkon igyekeztem a környék lehető legszélesebb programkínálatát megjeleníteni, ezzel is segíteni az idelátogatókat idejük tartalmas eltöltésében.) És persze terveztük, hogy a Bőszénfai Szarvasfarmot is meglátogatjuk. Hát most adott volt a meghívás. A teljes látogatói programot megismerhettük: kezdve az állatsimogatón, a sétakocsikázáson, a trófea kiállításon át, az ebédig. Traktorozni is elmehettünk volna, de inkább beszélgettünk, ötleteltünk, de erről később. Fényképezőgépet persze elfelejtettünk vinni, de szarkavári barátaink szerencsére nem, így az ő képeiket mutatom, illetve amit a telefonommal csináltam.

Az állatsimogató igazi élmény volt, még nekünk is, pedig mi aztán tényleg testközelben élünk az állatokkal. Ahogyan háziállataink jönnek egy kis szeretetért, simogatásért, hát úgy jönnek itt a nagyvadak. Félelmetes  és egyben lenyűgöző, ahogyan a szarvasbika, tekintélyt parancsoló agancskoronájával a fején, jön az emberek közelébe.

Talán már túl közel is van?!:-)

Ugye milyen kíváncsi:-) 

Ezt nevezem közelségnek:-)

Bambi:-)

Bambi apukája?:-)

Törpekecskék

Kukucs!

A lovaskocsizást szintén élveztük, Drágámnak nem sok kell a boldogsághoz: egy kis lószag, két hatalmas fenék.:-) (No nem kell félreérteni, a lovak fenekére gondolok.:-)
A táj... Arról meg tényleg nem lehet szuperlatívuszok nélkül beszélni. Aki már járt a Dél-Zselicben, az tudja mire gondolok.:-) Aki meg még nem, az meg jöjjön és nézze meg!:-)

A hintó előállt!

Bocsánat, a hintók!:-)

Na, erről a tájról beszélek:-)

Meg erről

Hát nem gyönyörű?!

A két fenék sem utolsó látvány:-)

Közben Drágám eszmétcserél a lovakról Jóska bácsival

A trófea tárlat kicsit elkalauzol bennünket a szarvasok birodalmába, életükbe. És egy picit a vadászat rejtelmeibe.
Érdekes dolog ez a vadászat. Kicsit felemásak az érzéseim vele kapcsolatban. Széchenyi Zsigmond fogalmazta meg a legfrappánsabban a lényegét: "A vadászat: vadűzés és erdőzúgás, de több erdőzúgás."

Így növekszik az agancs 6-7 éven keresztül

És az ebéd? Hát az valami isteni volt, úgyhogy bátran ajánlom mindenkinek a Zselicvad éttermet. Zöldséglevest ettünk vadhús gombóccal, rókagombával, aztán vaddisznópörköltet vagy fokhagymás bivalyt, ki-ki kedve szerint. A bivaly omlós volt, mint a vaj, egy barnamártás szerű fokhagymás szószban.

A traktorozásra nem mentünk el végül, mert néhányunknak már nem volt több ideje. Mi "maradók" pedig inkább leültünk, hogy megbeszéljük, hogy hogyan lehetne még több embert megismertetni a Zselic csodáival, hogyan lehetne komolyabb hírverést csinálni a környék látnivalóinak, szálláshelyeinek.
Egymást eddig is ajánlottuk. már aki ismerte a másikat. Ha például nálunk érdeklődik valaki szálláshely felől, de mi már foglaltak vagyunk, akkor kapásból szoktuk ajánlani a Kamilla Vendégházat vagy a Hotel Szarkavárat. Ezt a Balatonon állítólag jutalékért szokták megtenni (ezt most hallottam), itt a Zselicben meg egyszerűen csak azért, mert így kell. Ez teljesen érdek nélküli és kölcsönös. Illetve az érdek az, hogy a vendég találjon szállást és érezze jól magát. Hátha jó hírét viszi a környéknek.:-)