Gazdit keresünk...

két apró "Kacatunknak". Nagyon aranyosak, szeretnénk, ha jó helyre kerülnének. Mindkettő fiú: Artúr és Másik. Először az egyiket Gombócnak, a másikat Artúrnak akartam hívni az étvágyuk és az alakjuk miatt, de a Gombóc név olyan snassz. Így lettek hát Artúr és (csak így egyszerűen) Másik. De természetesen még át lehet őket nevezni. Pécsett és Kaposváron tudjuk őket átadni.

Másik

Egyik-Másik:-))



Hát meg kell "zabálni":-))
Artúr

Másik

Artúr

Másik

Szegény Artúr, tegnap majdnem odaveszett. Etettem őket, közben nekiálltam falevelet seperni. A Csipsz el akarta venni Artúr ételét és megkapta. Olyan szerencsétlenül találta el, hogy ömlött a vér Artúr orrából, majdnem a saját vérébe fulladt bele. Iszonyú volt, ahogy hörgött, köhögött szegény, miközben az orrából, szájából habos vér fröcsögött. Rettenetes volt nézni tehetetlenül, ahogy fuldoklott. Csak sírtam, nem tudtam rajta segíteni.Nem sokon múlt szegényke élete, de kűzdött vitézül, nem adta meg magát, és lassan, ahogy szűnt a vérzés, egyre egyenletesebben lélegzett. Nagy megkönnyebbülés volt. Mire a bejegyzést befejeztem volna, Artúrunk átesett a következő balesetén: rálépett a tehén, Dolly. Szerencsére semmi baja, kicsit húzza a bal első lábát. Szerencsecsomag.:-))
Apropó Dolly: úgy döntöttünk, hogy megválunk tőle, és csak a Lédát tartjuk meg. Sok a két tehén, főleg, hogy nemsokára ellenek, és napi 40 liter tejünk lesz (lenne). Így szegényem felkerült az internetre, mint áru.:-(( Ha elviszik, elviszik, ha nem, akkor megtartjuk.

Lassan már kecsketejünk is alig van, apadnak el. Az időnk nagy része lombgyűjtéssel és még mindig a tüzifa aprításával, behordásával telik (leszámítva az etetést és legeltetést). Aztán néha adódnak "extra" elfoglaltságok: a múltkor például kedves ismerősünktől kaptunk 23 tő rezisztens Néró szőlőt (köszönjük Marika), amit el kellett ültetnünk. Ebből a fajtából már tavaly telepítettünk, csemege és borszőlő egyben.

Drágám ás

Fő a precízség:-)

Közben néha el kell mennünk Pécsre, vagy az Ikeába (bizony!:-)). Aztán itt volt a Halottak napja, amikor minden kedves szerettünk sírjához ellátogattunk. A koszorúkat magam szoktam csinálni.

 Az amúgy az ősz még mindig gyönyörű, terméseiből díszek készültek:

Ajtódísz

Őszi kosár

A vendégház megyeget, képzeljétek, már külföldi vendégeink is voltak, egy német család, 2 gyerkőccel. Nagyon aranyosak voltak.
Néhány kép a kisnyuszikról is, akik szépen növögetnek:

Boldizsár Balambér közben megtette kötelességét, és mivel ő csak egy kényszermegoldás volt (Bocs Boldi, de ez van!:-)), így az állatorvos megfosztotta őt férfiasságától, hogy következő feladatát be tudja tölteni, kolbászként. Tudom, hogy némelyeknek kegyetlennek tűnünk, de nem akarok álszent lenni, ez az igazság.


A legújabb hírem: állásba megyek! Bizony! Kultúrális közmunkás leszek! Mivel regisztrált munkanélküli vagyok, bevételelünk meg még semmi, és a munka is elenyésző, így átmenetileg (áprilisig) dolgozni fogok. Nem jött rosszkor, mit mondjak.:-)) Hogy mit fogok csinálni, az még nem teljesen tiszta, de majd alakul.

Közben készül a tetőtér lépcsője, így ivadékainknak nem kell majd létrán közlekedniük! Sokkal biztonságosabb lesz.:-))