Kezdhetném azzal a közhellyel, hogy soha ne mondd, hogy soha, de nem teszem. Egyrészt, mert lehet, hogy ezt a frázist "ellőttem már", másrészt meg rengetegszer kezdhetném így.:-) Az meg már tényleg unalmas lenne, csakúgy, mint "a mi életünk folyamatos újratervezés" szólásunk.:-)
Szóval megint van kecskénk! Sőt kecskéink! Már egy ideje nézegettük a Jófogáson a piciket, hogy milyen aranyosak, de jó lenne... Áááááá, nem kell, mégse. Aztán nagyon kedvező áru (értsd úgy NAGYON kedvező áru) anglo-núbiai kecskéket találtunk. Ezt a fajtát szerettük volna régebben is, (Lajos bakunk is ilyen volt), de akkor csak drágán voltak elérhetők. Ezek sem teljesen fajtatiszták, csak 3/4 részig, de az már elég. Szépek, kedvesek. Igazi vendégházi simogatóba valók. (Amúgy a vendégeink is mindig hiányolták a kecskéinket.) Kicsit soványak, de nálunk a gazdag legelőn, lucernán felhíznak majd.
|
Kis gödölye, még nincs neve |
|
Becky, a büszke mama |
|
Ő ott hátul fiú, neki sincs neve |
|
Együtt a család |
|
Ő Füles, a növendék gödölye, idén lesz először pároztatva |
|
Közös uzsonna |
Aztán egy régi vágy vált valóra, érkezett hozzánk egy fajtatiszta pumi: Tücsök.
|
Hát nem tüneményes?! |
|
Tiszta figyelem, értelem |
|
Profilból |
Ő fél éves szuka, kedves, játékos, végtelenül intelligens, okos és szófogadó. Reméljük méltó utódja lesz Kacatnak, elvesztett terelőkutyánknak. És nem utolsó sorban reméljük, hogy a rókáktól megvédi majd állatainkat.