2012. szeptember 26., szerda

Mentás citromfűszörp


A kevés esőtől észbe kapott a citromfüvünk Dadán, így újabb szörpök születtek: citromfűszörp és mentás citromfűszörp.
Mindegyik nagyon finom, de valami miatt könnyen (másfél hét felbontás, nem hűtve tartás után) penészfoltok jelennek meg rajta. Szóval: vagy hamar el kell fogyasztani vagy hűtve kell tárolni felbontás után (mert csak a bontottak kezdtek el penészedni), vagy valami hiba történt higiénia terén.:-((

És a recept:

Citromfűszörp vagy mentás citromfűszörp:

1 kg cukor
1 l víz
15-20 szál citromfű vagy 10-10 szál mentaág és citromfűág
1 citrom karikázva
1 evőkanál citromsav

A cukrot a vízzel feltesszük főni, és amikor felforrt, beletesszük a citromfű/mentaágakat, a citromkarikákat, picit hagyjuk gyöngyözni, majd belekeverjük a citromsavat, letakarjuk és egy éjszakát hűlni/állni hagyjuk.
Tiszta üvegekbe töltjük, hideg helyen tároljuk, felbontás után hűtőben tartjuk.


2012. szeptember 25., kedd

KÁN


Azaz Kaposvári Állattenyésztési napok (http://www.kaposvarinapok.hu/).
Vasárnap reggel (miután a Zuram lekente Valkiddal a kémény miatt átütött kátrányfoltot a vendégház étkezőjében) felkerekedtünk, hogy részt vegyünk kecsketenyészszemlén, kecsketenyésztési szakmai fórumon, okosodjunk, elérhetőségeket, beszerzési forrásokat gyűjtsünk be.
Háááát, szép terv volt. A tenyészszemle vagy nem volt, vagy nem akkor volt, vagy nem találtuk. A szakmai fórummal ugyanígy jártunk.:-((
Viszont találkoztunk sokat emlegetett Lamine barátunkkal (Kabafarm), aki ott árusította kiváló kecskesajtjait. Volt pár kérdésünk, amikre, mint mindig, most is szívesen válaszolt, így tulajdonképpen megtartotta nekünk a szakmai fórumot.


 Tenyészszemle helyett megnéztük a kiállított néhány kecskét:
Parlagiak


A kis csinos frizurás:-))


Nekem a "búrok" tetszenek a legjobban, tetszik, ahogy lóg a fülük:-))

Hát nem aranyos?:-))
Találkoztunk egy nagyon "okos" úriemberrel, aki antibiotikum kiváltására szolgáló gyógyszereket akart eladni úgy, hogy közben kioktatott minket arról, hogy annyira veszteséges az állattenyésztés, hogy bele se vágjunk. Érdekes, formabontó eladástechnika, nemde?! Az illető valóban szakember volt, agrármérnök (nagy szó, a bátyám is az:-)), és abban is biztos vagyok, hogy tájékozott, de azzal a közgazdász, hihetetlenül profitorientált látásmóddal semmibe sem szabad kezdeni. Maximum el lehet menni egy külföldi gyártó vigécének (?:-))), hogy lebeszélje a leendő vevőit az állattartásról. Meg is kérdeztük tőle az előadása után (bele volt szeretve a saját hangjába), hogy ezen szavak után, mégis kinek akarja eladni a portékáját?!:-)) Persze nem értette a szarkazmust (ami nem áll tőlünk messze:-)), hanem folytatta tovább a szövegét. Igazi kioktató stílusban. Azóta is azon gondolkodom, hogy miért akart minket lenyűgözni az okosságával, önnön fontosságának ecsetelésével, a kapcsolatai sorolásával, mi volt az, amiért minket választott. Ja, és persze hangsúlyozta, hogy ő nem vásárol "drága" kézműves termékeket, ő a multikban keres, olcsó, jó minőségű sajtot, satöbbit. (Nekem ez ellentmondás, de látom, nem mindenkinek.) Sok sikert hozzá neki!
Amúgy azt gondolom, hogy ilyen "nagyon okos", jól képzett, abszolút profitorientált, közgazdász szemléletű, hozzáállású emberek miatt áll így ennek a csodálatos adottságokkal rendelkező országnak a mezőgazdasága! Ők, akik magas tisztségeket töltöttek be régen (valami baromfi terméktanácsnak volt főtitkára), nem tették a dolgukat, nem képviselték a rájuk bízottak érdekeit, vagy szándékosan rosszul tették, hogy után a teret csináljanak az olcsó (és éppen ezért kizárt, hogy jó minőségű), multinacionális vállalatok által behozott "szemétnek" a piacon, tönkretéve sokak megélhetését. És most pedig a majd' ellehetetlenített gazdáknak akarja eladni Dr. Akárki (von Schwitzerland) csodálatos termékeit, mert az uniós szabályozás miatt muszáj ezeket használni. Tudom, hogy jó dolog, hogy ne antibiotikumokkal kezeljük az állatainkat, abszolút egyetértek, mert a termékekben is megjelenik, (nem beszélve az egyre több rezisztens baktériumtörzsről), csak az a csúnya érzésem van, hogy a multikban kapható ismeretlen eredetű (vagy távol-keleti) élelmiszerek nem ilyen szigorú szabályok között termelődtek, így sokkal versenyképesebbek.
Bocsánat, hogy ilyen hosszú volt ez a rész, de kikívánkozott belőlem.
Ami sokkal szórakoztatóbb volt az az eddig előttem ismeretlen sport, a lovastorna verseny. Itt minden kétely kizárólag bizonyítást nyert, hogy lovasnemzet vagyunk. Ezek a csöpp és nagyobb lányok hihetetlen ügyességgel tornáztak (mit tornáztak: balettoztak) a lovaik hátán. Sajnos vakuzni nem lehetett, nehogy a lovak megijedjenek, így csak pár kép lett megmutatható:
Ő is fontos szereplő


Nekem az ő kűrje tetszett a legjobban, bámulatos volt

Párosan szép.....



Aztán megnézegettük a Zuram kedvenceit, a lovakat....
Na, nem ez a méret a kedvence, de azért aranyosak, nem?!



Ő párducmintás

Ez ám a kocsi!:-))




Aztán visszamentünk Dadára, még egy réteg festés erejéig. Én összeszedtem a diót megint, meg körtét, almát enni. Ja, meg rengeteg körtét cefrének....... Abból lesz ám a valami!:-))
Gyűlik a dió


Ugye milyen gyönyörű?

Egy hét alatt az udvarunkkal csoda történt: el kezdett kizöldülni.... Végre!:-))
Azt  a kis kevés zöldet kell nézni, a földön:-))

Meg itt is


Az egyik virágunk is "észbe kapott":-))


2012. szeptember 24., hétfő

Más.....


Sajnos ezen a hétvégén nem tudtunk pénteken lemenni Dadára, mert, hogy érdeklődő jött, megnézni a házat. Azaz jött volna, de nem jött, nem is hívott, hogy nem tud jönni.:-( Sajnáltuk, "de hát ilyenek a kékszemű lányok", ahogy Bornai Tibor megénekelte a Balatoni nyárban.:-) Ezeket amúgy mindig hét közben szoktuk intézni, pont ezért.
A Zuram ezért elfogadta kollégái kedves invitálását egy "bulira", ami egy közös sonka elfogyasztására jött létre (Ááááá, nem azért, csak hogy egy jót borozzanak, beszélgessenek.:-) Nagyon jó a társaság. Én mentem érte, hogy onnan menjünk Dadára. Mindezt csak azért írtam le, hogy feltehessek néhány csodálatos képet arról a helyről, ahol összejöttek Orfűn, egy volt kollégájuk hétvégi házának kertjében.
A nagy tó a teraszról



Tovább a körpanoráma...

...és tovább


Esteledik




Az "apropó":-))

Szóval csak szombat késő este értünk le, hogy vasárnap ellátogassunk a Kaposvári Állattenyésztési Napokra. Holnap arról fogok beszámolni.

2012. szeptember 17., hétfő

Hétvége


Hát, mit mondjak? Jó egy fárasztó hétvégénk volt.:-) Megérkezett még két adag tűzifa, de szerencsére esett végre, így hagytuk egy darabig.
Először is befejeztük a fugázást (vendégházrész, étkező). Mit befejeztük? Elkezdtük. Ugyanis az első fugázás teljesen rossz volt, ki kellett kaparni (ami nem esett ki magától) a résekből, kiseperni, összeseperni, majd azt a vörös vackot lesikálni (kb. 3-szor), majd lemosni, felmosni a maradékot. Vagy "döglött" volt az előző anyag (tönkrement), vagy nem fugázó anyag volt, hanem sima vasoxid, vagyis színező. Mi meg még sajnáltuk, hogy nem lett elég.:-)) Aztán csemperagasztóval kevertük a vasoxidot. és a Zuram kifugázta újra, én meg a maradékot töröltem le a szegélyről. Most mindenesetre kész van, lehet még rajta javítani, de azt már csak legközelebb.
Mikor elállt az eső, akkor a fát hordtuk be a fáskamrába, meg tető alá. Közben Drágám glettelt, fát hordott míg száradt, aztán csiszolt, én főztem. Aztán ebéd után kiszalagoztam a gerendáknál, ajtóknál, ablakoknál. Aztán megint glettelt, megint csiszolt.
A "mester" munkában

Tele a fatároló


A másik oldala is


Ez is fedett hely, ez is alkalmas fatárolásra
Már csak ennyi van vissza
(Mindenkit megnyugtatok, vasárnap estére ez is eltűnt)

Ő pedig már a jövő évi tüzelő része

Kezdek lassan aggódni a jövő évi fűszerkertünk miatt, így egy ideiglenes fűszerkertet kezdtem el kialakítani, ahol legalább pár tő levendula, kakukkfű, rozmaring, oregánó, zsálya, lestyán, citromfű, menta megterem. Egy félárnyékos részen kapával eltüntettem kb. 2 négyzetméteren a füvet, gazt. Majd elkezdtem felásni. Mit mondjak, ez nem női munka. Úgy elfáradtam, mint egy kutya, ahogy mondani szokták. De nem akartam a Zuramat ezzel is terhelni, van neki dolga elég.  Mikor "A JÓZSIBÁCSI" meglátta, megkérdezte, hogy mennyit ásóztam eddig. Nem mertem megmondani, hogy tulajdonképpen életemben először csinálom (az Apukámtól viszont sokszor láttam, úgyhogy tudom, hogy mi a lényege), pironkodva mondtam neki, hogy nem sokat.:-)) Azt javasolta, hogy mindjárt trágyát is ásózzak bele, a Marika néni (neki van tehene Dadán) szívesen ad jó érett trágyát. Mondtam neki, hogy már arra nincs időnk, hogy még trágyát is hozzunk, egyelőre felásom, aztán majd bekapálom a trágyát. Néhány óra múlva visszajött, és felajánlotta, hogy ha hoztunk trágyát, ő bekapálógépezni. Hát mit mondjak, óriási segítség, nem lehetünk elég hálásak ezért.
Így ások én:-))

Hááát, még van vissza bőven:-))


Amíg "beindul" a fűszerkert, kénytelen vagyok "cserepes" megoldással beérni.:-))



Azt is megbeszéltük, hogy szoktak közösen szántatni, ami azt jelenti, hogy hívnak egy traktorost Szennáról, aki akkor mindenkinek felszántja a földjét. Megbeszéltük, hogy az idén ősszel akkor már a miénket is beszervezik.:-)) A veteményest kell, meg a leendő "nagy" fűszerkertet. Aztán a Medallonos gyomirtás a tavaszra marad, mert az idén a szárazság miatt már nem hajt ki a gaz sem. és a gyomirtás után 3 héttel állítólag már lehet palántázni ennél a szernél, mert nem marad a földben, elbomlik.

Közben az ősz vitathatatlanul "belopózott. Érik a dió, hullik az alma. Mostantól folyamatosan lehet szedni a diót, és lassan az utóérő almát, körtét.
Már szárad a dió

Sajnos az almafa is:-((

A denevérünk (azt hiszem) megkezdte a téli álmát
(Nem így szokott "lógni", nem szokta magát bebugyolálni, meg ha zavarjuk, odébb röppen, most meg hagyta magát lefotózni)

Remélem még sok őszi eső hullik, mert, mint az "ásós" képen is látszik, nagyon száraz a föld. Az udvarunk is teljesen kopár.
Azért van egy burjánzóan zöld részünk:-))